Valószínűleg kevesen tudják, hogy a „múzsa szó mind a görög, mind a magyar nyelvben eredetileg „dalt, költeményt, énekelhető verset jelentett, s akárcsak a legtöbb nyelvben, később kialakult egy újabb jelentése: az „alkotásra serkentő nőalak. Természetesen nemcsak a világirodalom, hanem a magyar   [>>>]

Valószínűleg kevesen tudják, hogy a „múzsa szó mind a görög, mind a magyar nyelvben eredetileg „dalt, költeményt, énekelhető verset jelentett, s akárcsak a legtöbb nyelvben, később kialakult egy újabb jelentése: az „alkotásra serkentő nőalak. Természetesen nemcsak a világirodalom, hanem a magyar literatúra története is teli van ilyen ihlető alakokkal, a magyar irodalom talán legelső múzsájától, Lilától (Vajda Julianna) napjainkig. Ilyen múzsák (gyakran maguk is művésznők) életét mutatja be Kozák Péter könyve. Csokonai már említett múzsáján kívül olyanok – gyakran viszontagságos – élete elevenedik meg a kötet lapjain, mint Brunszvik Teréz, Déryné Széppataki Róza, Dukai Takács Judit, Teleki Blanka, Schodelné Klein Rozália, Veres Pálné, Jókai Mórné Laborfalfi Róza, Szendrey Júlia, Vachott Sándorné Csapó Mária, Blaha Lujza, Kaffka Margit, Bajor Gizi, Illyés Gyuláné Kozmutza Flóra, Karády Katalin és Ruttkai Éva. Az egy-egy fekete-fehér fotóval felvezetett életrajzokat sok-sok irodalmi idézet vagy éppen sajtócikk szövege egészíti ki. A kötetet fejezetenként rendezett bibliográfia zárja. [<<<]