1986. április 25-26. éjszakáján történt az a csernobili baleset, amely egyértelműen fordulópontot jelentett az atomerő megítélése tekintetében is. Az ukrajnai Vlagyimir Iljics Lenin Atomerőmű 4-es reaktorblokkjának robbanása hatalmas anyagi és természeti károkat okozott, többen pedig közvetlenül   [>>>]

1986. április 25-26. éjszakáján történt az a csernobili baleset, amely egyértelműen fordulópontot jelentett az atomerő megítélése tekintetében is. Az ukrajnai Vlagyimir Iljics Lenin Atomerőmű 4-es reaktorblokkjának robbanása hatalmas anyagi és természeti károkat okozott, többen pedig közvetlenül vagy közvetve a baleset következtében veszítették az életüket (köztük atomerőműi dolgozók, a mentésben résztvevők és polgári áldozatok is). A radioaktív szennyeződés hatalmas területeket ért el, és nemcsak a Szovjetunió nyugati területein, hanem Európa más részein, sőt az Egyesült Államokban is érezni lehetett a hatását. Az erőmű harminc kilométeres körzetét kitelepítették (igaz, csak harminchat órás késéssel), ám a világ sokáig nem is tudott a katasztrófáról. Először svéd tudósok észlelték a nyugati irányban terjedő radioaktív szennyeződést, amelyet aztán április 28-án mondott be először a rádió. Sokan kritizálták a szovjet vezetést, és kétségtelen, hogy az esemény fontos szerepet játszott az öröknek tűnő szovjet birodalom összeomlásában is. Ezt az atomkatasztrófát, az előzményeket, valamint annak utóhatásait mutatja be az amerikai író dokumentumregénye, egészen az atomreaktort elrejtő beton szarkofág felhúzásáig. A szerző a fellelhető levéltári és sajtó források, valamint a visszaemlékezések tanulmányozásán túl, 2006-tól több mint nyolcvan interjút is készített, szovjet politikai és katonai vezetőkkel, az atomerőmű volt dolgozóival, a mentésben résztvevőkkel, orvosokkal, s külföldi tudósokkal egyaránt. A térképekkel, alaprajzokkal és fotómelléklettel is ellátott kötet a szerző megjegyzéseivel, glosszáriummal, jegyzetekkel, bibliográfiával és mutatóval zárul. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]