A tankönyvszerző történelemtanár Bánhegyi Ferenc e kötetében nemcsak hazánk 20. századi történelmével, de 21. századi jövőjével is foglalkozik. A címben szereplő három Trianon közül az első az 1920. június 4-én aláírt békediktátum volt; a második az 1947. február 10-i, újabb területvesztést okozó
[>>>]
A tankönyvszerző történelemtanár Bánhegyi Ferenc e kötetében nemcsak hazánk 20. századi történelmével, de 21. századi jövőjével is foglalkozik. A címben szereplő három Trianon közül az első az 1920. június 4-én aláírt békediktátum volt; a második az 1947. február 10-i, újabb területvesztést okozó párizsi békeszerződés; a harmadik lehetséges fordulat a jövő veszedelme. Szerinte a harmadik Trianon akkor következik be, ha az Európai Unióban fölülkerekednek a nemzetellenes, föderalista erők, ha a vezetést megszerzik az iránytévesztett nyugati politikusok, az önfeladásban élen járó politikai erők, illetve háttérhatalmak. A szerző könyve első részében (Trianon eltérő értékelései) az I. világháború elvesztésének súlyos következményeit és Trianon veszteségének el nem múló fájdalmát írja le. A második részben (Az első Trianon) tüzetesen elemzi a békediktátum tartalmát, kikényszerítésének nemzetközi folyamatát, benne az utódállamok (Csehszlovákia, Románia, Szerb-Horvát-Szlovén Királyság) szerepét, illetve a honi nemzetvesztő politika – személyesen Károlyi Mihály – bűnös mulasztásait és felelősségét. A harmadik részben (A revízió időszaka) a szerző az 1920-szal kezdődő konszolidációtól a magyarlakta területek 1938-1941 közötti visszatérésének menetét rajzolja föl, ugyancsak a nemzetközi viszonyok kontextusában. A következő egység (A második Trianon) a II. világháborút lezáró, és Trianont visszaállító, sőt súlyosbító párizsi békeszerződés leírása, illetve a „Trianon- pszichózis ismertetése, ami nem más, mint a magyarlakta területekből részesedő utódállamok máig tartó félelme a nemzetegyesítéstől, az irredentizmustól. Az utolsó rész (A harmadik Trianon) a jövő lehetőségeivel való számvetés, ennek kulcskérdései: az Európai Unió jövője, a Visegrádi Négyek együttműködésének perspektívája és történelmi szerepe, a székely autonómia kérdése, a határon túli nemzetrészekkel való kapcsolattartás fontossága. Ez utóbbi mottója pedig a kötet címoldalán olvasható: „Szeressük vissza Magyarországot!. A sok fotóval, dokumentummásolattal, térképpel szemléltetett kötet egyfelől történelmi ismeretterjesztő munka, másfelől a történelemtanítást és a hazafias nevelést szolgáló kiadvány – iskolai könyvtárakban is jó szolgálatot tehet. "www.kello.hu minden jog fenntartva"
[<<<]