Vámos Miklós 2007-ben írt Utazások Erotikában. Ki a franc az a Goethe? (200722286) című regényét új „feldolgozásban veheti most kézbe az olvasó. Akkor a történetét házassága megmentésének szándékával vetette papírra, ám amint az mára már kiderült, sikertelen volt ebbéli kísérlete, mert kapcsolata a   [>>>]

Vámos Miklós 2007-ben írt Utazások Erotikában. Ki a franc az a Goethe? (200722286) című regényét új „feldolgozásban veheti most kézbe az olvasó. Akkor a történetét házassága megmentésének szándékával vetette papírra, ám amint az mára már kiderült, sikertelen volt ebbéli kísérlete, mert kapcsolata a feleségével, végleg zátonyra futott. Az azóta eltelt tizenkét esztendő érlelte meg benne azokat a gondolatokat, amelyekkel kibővítette regényét, miközben egyes szövegrészeket „eltüntetett belőle. Egy fiatalember élettörténetét meséli el egészen a gyermekkorig visszavezetve Jánoskát, azaz Dr Mester Jánost, aki a doktori „előneve után soha sem tett pontot, vélhetően ezzel is megkülönböztetve magát, más doktoroktól. Az értelmiségi János(ka) Goethe életének és munkásságának megszállott kutatója, és a költőfejedelem életét pásztázva tudja, hogy a halhatatlan klasszikusnak legalább száz, de vélhetően még ennél is több nője volt. Jánoska ehhez képest nagyon szerény számot tud „felmutatni, hiszen még a tucatot sem közelíti meg azoknak a hölgyeknek a száma, akikhez gyengéd kapcsolat fűzte. Három feleség, hét „egyéb, valamiféle szeretői kapcsolat az, amely betöltötte János(ka) mindennapjait, róluk és az elbeszélőhöz való „kapcsolódási pontjaikról szól a regény. Az író több szakaszban emlékezik vissza azokra a nőkre, akiknek az életben maga mellett helyet adott. Így peregnek a képek a kisiskolás Jánoska emlékeiben felidézett szerelemről, a felnőttkorba érő férfi kapcsolataiig. A történet idején dr Mester János harmadik feleségével és két kicsi gyerekével egy lakótelepi panellakásban él. Érzékelhetően az életében mindig is fókuszban volt a szex, ezt pedig leplezetlen őszinteséggel „elemzi a szerző, nem „kímélve az olvasóit vágyai tárgyának megnevezésétől, a női test intim részeinek, különféle „becézésétől sem. Mikor János(ka) egy hónapra Berlinbe utazik, hogy ott kutasson Goethe után, a felesége, férje nem kis fájdalmára azt közli vele, hogy ezután nyitott házasságban óhajt élni. János(ka) Berlinben nem habozik felkeresi Jolandát, akivel még kisiskolás korában, amikor az NDK-ba látogatott egy úttörőcsapattal, fűzte szorosra testi-lelki kapcsolatát. Annak idején ettől a lánytól kapott ajándékba egy Goethe verset, ez indította el kutatói karrierjét is. Közben Jánoska szinte folyamatosan „faggatja a sorsot, miként lehetséges az, hogy a kötőfejedelemnek száznál is több asszony gyönyöre jutott ki élete során, míg neki csupán tíz nőre futotta. Miután hazatér Berlinből, úgy tűnik, ismét az egyedüllét lesz az életformája, mert otthon már annyira puskaporossá vált a levegő, hogy el kell költöznie... A szerző vélhetően önéletrajzi elemekből is építkező regénye a férfikor válságának éveiről tudósít, az olvasóra bízva a döntést, ítélje meg ő kinek a „pártján áll ebben, a „reménytelien reménytelen helyzetben "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]