Cím: |
Előadások és beszélgetések
| Alcím: |
üzenet a száműzött magyar íróknak, 1937-1958
| Szerző: |
Camus, Albert (1913-1960) |
Közrem.: |
Kamocsay Ildikó (ford.) |
Szerz. közl: |
Albert Camus ; [ford. Kamocsay Ildikó]
| Kiadás: |
Budapest : Jelenkor, 2019 |
Eto: |
323.282 (4) "195" (042) ; 840 (092) Camus,_A. (042) ; 323.281 (4) "195" (042) ; 32(4)"193/195"(0:82-5)(042) ; 32.001 ; 840-5Camus=945.11
| Tárgyszó: |
francia irodalom ; előadóbeszéd |
Egys.cím: |
Conférences et discours (magyar)
| Cutter: |
C 11
| ISBN: |
978-963-676-878-2
| Nyelv: |
magyar
| Oldal: |
368, [3] p.
| UKazon: |
201923172
| Kivonat: |
A kötet a világhírű író több mint harminc, 1937 és 1958 között nyilvánosság előtt elhangzott beszédének szövegét tartalmazza, azokat az előadásokat, amelyek ugyanúgy kirajzolják a tisztán látó, a múlt hibáira emlékeztető és a jövő veszélyeire figyelmeztető gondolkodó szellemi karakterét, mint a
[>>>]
A kötet a világhírű író több mint harminc, 1937 és 1958 között nyilvánosság előtt elhangzott beszédének szövegét tartalmazza, azokat az előadásokat, amelyek ugyanúgy kirajzolják a tisztán látó, a múlt hibáira emlékeztető és a jövő veszélyeire figyelmeztető gondolkodó szellemi karakterét, mint a prózai művei. Visszaadják azt a fölfogását, amit a Nobel-díj átvételekor fogalmazott meg: „ha nem léphet azok szolgálatába, akik a történelmet csinálják, azoknak a szolgálatában áll, akik a történelem szenvedő alanyai. Ugyanakkor Camus a szónoklataiban messze elkerülte az írót, egyetlen előadásában sem utalt prózáira vagy azok szereplőire, rétorként az emberrel magával foglalkozott. Úgy vélte: az írónak és a polgárnak egyaránt az a dolga, hogy közel kerüljön a rettegéstől, hazugságoktól, bürokratikus és ideologikus akadályoktól megnyomorított emberekhez, az ember igazi valójához. Szinte valamennyi beszédében ott munkált az a gondolat, miszerint a lázadás célja az ember személyes és közösségi szabadságának visszaszerzése, ugyanakkor az elért szabadság esély arra, hogy az ember megigazuljon, jobbá váljék. Noha tudta, hogy a szabadság megszerzése roppant nehéz, de azt is: az ember sosem adhatja alább. A beszédek – egy kivételével – a II. világháború után keletkeztek, illetve hangzottak el, így visszatérő elemük a háború fölszította gyűlölködés csillapítása: „hatástalanítani a halál mérgét. Camus számára az emberrel való foglalkozás nem más, mint szembeszállni a világ nyomorúságával. Az egyetlen háború előtti beszéde az algíri Kultúra Háza 1937. februári megnyitásakor hangzott el, és ebben a Mediterráneum új kultúrájának képét vázolta föl. A háború után, 1945 végén hangzott el Párizsban Az értelmiség védelmében című előadása, ebben a gyűlölet és a harag, a szorongás fölötti győzelem elérésének programját fogalmazta meg. Amerikában, 1946-ban olvasta föl Az ember válsága című beszédét, ebben a háborús és a háború utáni Európa állapotairól adott körképet. Beszédeiben szólt a pesszimizmusról, az európai civilizáció jövőjéről, emlékeztetett Dosztojevszkijre, illetve több beszédében, nyilatkozatában méltatta a lengyelek és a magyarok 1956-os szabadságküzdelmeit (Poznan; Üzenet fiatal franciáknak Magyarország kapcsán; A nap, amikor Kádár rettegett; Üzenet a száműzött magyar íróknak). A kötet a kiemelkedő európai gondolkodó, a világhírű író, a példamutató értelmiségi II. világháború utáni helyzetértékeléseit nyújtja, amelyeknek perspektívája az egyetemesség, célja az emberiesség elérése.
[<<<]
|
Pld. |
Raktár |
Rakt.jelzet |
Lelt.szám |
Info |
---|
Nagyrada : 1 kölcsönözhető; ebből 1 elvihető | 1. | | C 11 | NK035136 | Kölcsönözhető | Nemespátró : 1 kölcsönözhető; ebből 1 elvihető | 2. | | C 11 | NK035137 | Kölcsönözhető |
|
|