A regény egy budapesti, Szent István körúti bérház negyedik emeletén élők egyetlen napját jeleníti meg. A szereplők életútja ezen az emeleten találkozik, egészen pontosan az iszákos asszony, Adélka lakása ajtajánál, ugyanis az ajtózár elromlott, ám Adélka csak halogatja, hogy lakatosmestert hívjon.   [>>>]

A regény egy budapesti, Szent István körúti bérház negyedik emeletén élők egyetlen napját jeleníti meg. A szereplők életútja ezen az emeleten találkozik, egészen pontosan az iszákos asszony, Adélka lakása ajtajánál, ugyanis az ajtózár elromlott, ám Adélka csak halogatja, hogy lakatosmestert hívjon. Így aztán a belülről egy karosszékkel kitámasztott ajtó mindenféle bonyodalom oka vagy ürügye lesz. Litvai Nelli a köznapi emberek életének köznapi apróságait ragadja meg, egy semmiségeiben megnyilvánuló világot ír le, ahogy a gondnok kihúzza a kukákat a ház elé, ahogy az idős asszony műszálas otthonkájában jön-megy, ahogy Peti magához öleli a „Mert hülye azért nem vagyok feliratú reklámszatyrot, és ahogy Adélka meg-meghúzza a régi kakaósdobozban rejtegetett vodkásüveget. Miközben ezek a jelentéktelen emberek semmiségekkel foglalkoznak, és saját kisszerűségükbe süppednek bele, azért egyszer-egyszer mégis kitüremkedik jelentéktelen életükből a múlt egy-egy fordulata, megrendítő eseménye, egyéni sorsdrámája: a zsidóüldözés, a háború utáni kitelepítések, a Kádár-korszak hamis világa, a rendszerváltozás időszaka, amely utóbbi is csak egy volt a számos történelminek nevezett fordulat közül, mert megoldást nem hozott semmi hajdani bajra, nem adott gyógyírt a múltban elszenvedett sérelmekre. Ám az írónő a múltra nem történelemként tekint, hanem csak mint a személyes sorsok időbeli dimenziójára, amely a jelenben mindössze fura reminiszcenciákként él, a szereplők egy-egy vonásának, cselekedetének magyarázatául szolgál. Ám a köznapok apróságai között föl-fölbukkanó múlt titkokat és bűnöket is fölidéz, hajdani tetteket és érzelmeket. A regény apró részletekből igen lassan kirajzolódó mozaikképeit nem tagolják fejezetek, egy-egy passzus előtt viszont Litvai Nelli fölsorolja azokat a kulcsszavakat, amelyeknek szerepük lesz az adott részben (például: unikornis, 1956, teherautó, tengely vagy köszörűs, csontvágó bárd, Kiss Manyi, Daubner). Az írónő ezzel mintegy előre jelzi annak az emberi és tárgyi környezetnek a jellegét, amelyben a negyedik emelet lakói ezen a napon élnek. A lakók persze jövés-menésük közben magukkal hurcolják a múltjukat, rokonságukat, ismeretségi körüket, régi sérelmeiket, csalódásaikat, amelyek aztán mind összefolynak, összekeverednek ezen a napon és ezen az emeleten. A regény első idősíkja (Egy nap) afféle látlelet a körúti bérház lakóinak múlttal terhes életéről; másik része (Tíz év) a szereplők későbbi sorsáról tudósít, és immár messze a bérház falain túl, sőt, Magyarország határain is túl. A Kőtenger – amely bizonyos vonatkozásban bűnügyi történet, de lehet korrajz vagy társadalmi regény is – figyelemre méltó kísérlet egy adott időpont, egy konkrét hely és szűk szereplőkör organikus bemutatására; a regény az Ünnepi Könyvhét kiadványa. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]