Cím: |
Hadifogoly voltam Szibériában
| Alcím: |
Vándor Ferenc naplója : 1915-1920
| Szerző: |
Vándor Ferenc (1895-1954) |
Közrem.: |
Bernáth Gábor (szerk.) ; Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány (közread.) |
Szerz. közl: |
szerk. Bernáth Gábor ; [közread. a] Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány
| Kiadás: |
Budapest : Közép- és Kelet-európai Tört. és Társ. Kutatásáért Közalapítvány, 2018 |
Eto: |
355.257.7(47)(=945.11:47)"1915/1920"(0:8) ; 894.511-94Vándor ; 355.48(439)"1914/1918" ; 355(439)(092)Vándor F.(0:82-94)
| Tárgyszó: |
Vándor Ferenc (1895-1954) ; első világháború ; Szibéria ; hadifoglyok ; Oroszország ; Magyarország |
Szakjel: |
355
| Cutter: |
V 29
| ISBN: |
978-615-5118-68-5
| Oldal: |
344, [1] p.
| UKazon: |
201813040
| Kivonat: |
Kovács Barnabás barcelonai főkonzul 2015-ben ismerte meg Victoria Arrabalt, Jaime Vándor özvegyét, aki átadta neki apósa, az 1954-ben elhunyt Vándor Ferenc első világháborús, kézzel írt naplóját. A zsidó származású Vándor 1895-ben született, Weisz Ferenc néven a baranyai Mágocs faluban. Később
[>>>]
Kovács Barnabás barcelonai főkonzul 2015-ben ismerte meg Victoria Arrabalt, Jaime Vándor özvegyét, aki átadta neki apósa, az 1954-ben elhunyt Vándor Ferenc első világháborús, kézzel írt naplóját. A zsidó származású Vándor 1895-ben született, Weisz Ferenc néven a baranyai Mágocs faluban. Később azonban nevet változtatott (a Vándor nevet állítólag a telefonkönyvből nézte ki magának), ugyanis elsősorban magyarnak érezte magát, és csak aztán zsidónak. Kilencen voltak testvérek, köztük hat fiú, s amikor bátyjait besorozták az Osztrák-Magyar Monarchia hadseregébe, ő önként bevonult.*** Előbb az olasz, majd a keleti fronton harcolt. Tífuszos lett, kórházba került, majd 1917. július 7-én, Galícia területén orosz hadifogságba esett. Több hónapos vonatút után érkezett meg Szibéria keleti részére, az Amur folyó vidékére, közel a Japán-tengerhez, és két fogolytáborban összesen három évet kellett eltölteni. Mivel altiszt volt, a főtisztekhez hasonlóan neki sem kellett dolgoznia, de a rossz bánásmódot ugyanúgy megsínylette, mint társai. A táplálék rendkívül szegényes volt, télen a hőmérséklet gyakran mínusz negyven fok alá is kúszott, s emellett a táborban az antiszemitizmustól is sokat szenvedett. Ez utóbbi tapasztalatok hatására döntött végül úgy, hogyha egyszer kiszabadul, nem tér vissza Magyarországra, hanem valahol máshol kezd új életet. 1915-ben hézagosan, fogságba estétől kezdve azonban rendszeresen naplót vezetett, melyben napi szinten beszámolt a történésekről - egészen addig, amíg Vlagyivosztokból tengeri úton, egész Ázsiát megkerülve és a Szuezi-csatornán átkelve, meg nem érkezett Trieszt kikötőjébe. Addigra több mint ötszáz oldalt írt tele különböző méretű füzeteiben, amelyeket maga fűzött össze. 1938-ig, az Anschlussig Bécsben élt, ott is kötött házasságot és alapított egy vállalkozást (fagylaltozót nyitott), majd Barcelonában telepedett le, ám a naplóról nem tett említést gyermekeinek - azt csak halála után találták meg. A főkonzul bevezetőjét követően, az egész napló betűhív szövege elolvasható a 89. Ünnepi Könyvhétre megjelenő kötetben, melyet néhány fotó, illetve képeslap, valamint saját készítésű rajz egészít ki, s a szöveget lapalji jegyzetek is kísérik. Érdekes olvasmány - széles körben ajánlható beszerzésre. "www.kello.hu minden jog fenntartva"
[<<<]
|
Pld. |
Raktár |
Rakt.jelzet |
Lelt.szám |
Info |
---|
Zalaszentbalázs : 1 kölcsönözhető; ebből 1 elvihető | 1. | | 355 V 29 | NK028525 | Kölcsönözhető |
|
|