Valóságos időutazásra hívja olvasóit Sándor L. István: a hetvenes évek végének Magyarországára, egy rég elmúlt, de sok szempontból máig velünk élő korszakba. Egy olyan világba, amely akkor mozdulatlannak, örök életűnek tűnt, ma már azonban élesen rajzolódnak ki azok a repedések, amelyek végül a   [>>>]

Valóságos időutazásra hívja olvasóit Sándor L. István: a hetvenes évek végének Magyarországára, egy rég elmúlt, de sok szempontból máig velünk élő korszakba. Egy olyan világba, amely akkor mozdulatlannak, örök életűnek tűnt, ma már azonban élesen rajzolódnak ki azok a repedések, amelyek végül a szocializmusnak nevezett rendszer összeomlásához vezettek. A könyv a kor egyik főszereplőjének, a kultúrpolitika megkerülhetetlen alakjának, Aczél Györgynek a megidézésével kezdődik, személyéhez kapcsolódóan bemutatva a híres "három T elvét" is. Megidézi a kötet a kor kulturális életének másik főszereplőjét, az új politikus nemzedék képviselőjét, Pozsgay Imrét is, aki másfajta hatalmi technikákat gyakorolva kereste a politikai érvényesülés útját, az Aczél és Pozsgay közötti, a színfalak mögött zajló konfliktusok pedig tovább mélyítették a rendszer repedéseit. A könyv igazi főszereplői azonban nem ők, hanem azok a művészek, sportolók, mindennapi emberek, akik a maguk módján mint azt kutatták, miképp lehet létezni a rendszerben. Köztük van Kardos Ferenc filmrendező, az Objektív Stúdió megbízott vezetője, akinek Ékezet című, 1977-es filmje látszólag a közművelődési törvény által a közbeszéd részévé vált problémákra reagált, de ennél jóval tágabb értelmű társadalmi szatíra volt. Megismerhetünk két másik fiatal rendezőt és filmjeiket: Zsombolyai János Kihajolni veszélyes és Gaál István Legato című alkotását, amelyeket a Pécsen megrendezett, X. Magyar Játékfilmszemlén mutattak be, 1978 februárjában. Vagy Kósa Ferenc Küldetés című portréfilmjét Balczó András öttusázóról, amely nagy társadalmi visszhangot és élénk sajtóreakciókat váltott ki annak idején. Szó esik Dömölky János Kard és Amerikai cigaretta című filmjeiről, melyek Csurka István művei alapján születtek, a következő írás pedig több műve alapján mutatja be Csurkát, mint a kor egyik legtöbbet játszott, legsikeresebb drámaíróját. A szerző részletesen bemutatja "a változások évada", vagyis az 1977-78-as színházi évad palettáját, a Nemzeti Színháztól a Madáchon és a Vígszínházon keresztül Kaposvárig, Szolnokig és Kecskemétig, s az új Nemzeti Színház nyitó előadását, a Danton halálát. Az epilógusban a Nemzeti Színházzal kapcsolatos viták kapcsán vázolja fel az Aczél és Pozsgay közötti konfliktusokat. A szöveget számos fekete-fehér fotó is kíséri. A kötet bibliográfiával zárul. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]