Spiró szatirikus regényt írt, amelyben szarkazmussal átszőtt, metszően éles humorral ad látleletet mai korunk anomáliáiról, miközben jellegzetes embertípusokat, életstratégiákat, viselkedésformákat mutat be, olyan szituációkat, amelyeket nap, mint nap átélhetünk. A kép, amely ebből a „mesélyből   [>>>]

Spiró szatirikus regényt írt, amelyben szarkazmussal átszőtt, metszően éles humorral ad látleletet mai korunk anomáliáiról, miközben jellegzetes embertípusokat, életstratégiákat, viselkedésformákat mutat be, olyan szituációkat, amelyeket nap, mint nap átélhetünk. A kép, amely ebből a „mesélyből kibontakozik, miként kötetének műfaját megjelöli a szerző, életünk görbe tükörben láttatott világát térképezni fel, oly módon, hogy az egyszerre mulatságos és visszataszító. Keserű szatíra ez a jelenkori Magyarország életéről, amelynek középpontjában a retardált Kálmánka áll, aki a Záp nevű először falucska, majd később városi rangra emelkedő község polgármestere lesz. A váratlan helyzetben Kálmánka hamar feltalálja magát, kiadja a parancsot, kedvesen és nem hatalmaskodva, hogy a közmunkások hajlítsák meg a vonatsíneket, mert az oly nagyon tetszett neki, amikor egy forró, nyári napon, Budapesten maga is látott az erős napsütéstől meghajolt villamossíneket. Egy darabig jól „igazgatja a rábízott városka életét, ám hirtelen, ki tudja miért „kiesik a pikszisből, és ekkor a Kitibá azaz a „Királyi Tisztogató Bandérium„lecsap rá. Kálmánka börtönbe kerül, ám onnan rejtélyes okok miatt csakhamar szabadul. Mindenféle külföldi hírszolgálat be akarja szervezni, a polgári nevén Melák Kálmánt, aki előző tisztségében még a doktori címet is megkapta. Kálmánka szerencsésen kimenekül az „ellenség karmai közül. Ezután a tébolyda lakója lesz, itt is életre szóló, értékes tapasztalatokat szerez, mert összekerül a Történésszel, aki számos érdekes múltbéli és a jövőben várható történelmi eseményt villant föl előtte. Kálmánka pedig miközben issza az okos ember szavait, szerelmes gondolatokkal álmodozik Julishról. Éles és maró szatíra ez a regény, amelynek szerzője pontos látleletet ad a mai Magyarország társadalmi és politikai ellentmondásairól. Spiró György írói nagyszerűsége éppen abban rejlik, hogy nem ítélkezik, csupán "tükröt tart a természetnek", a sorsok történeti, történelmi előzményeinek felvillantásával. Ám ez a különös „misung, ez a valamikori szocialista hagyományokból átöröklődött és újkapitalizmussal kevert közeg, a szerző hiteles ábrázolása okán egyre inkább „démonikussá válik. Mindazoknak ajánlható, akik szeretik és értik az író munkáit, és gondolkodva olvasnak, a sorok mögött képesek meglátni a rejtett, mélyebb mondanivalót. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]