A regény cselekménye vélhetően a szerző Indiában eltöltött gyermekkorának élményanyagából, tapasztalataiból vétetett. A történet szerint Delhi fallal körülvett óvárosában Sáhdzsahánábádban, egy téli éjjelen, a gyertyafénnyel megvilágított kis szobácskában, három leánya után végre megszületik   [>>>]

A regény cselekménye vélhetően a szerző Indiában eltöltött gyermekkorának élményanyagából, tapasztalataiból vétetett. A történet szerint Delhi fallal körülvett óvárosában Sáhdzsahánábádban, egy téli éjjelen, a gyertyafénnyel megvilágított kis szobácskában, három leánya után végre megszületik Dzsahánárá bégamnak az első fiúgyermeke, akit Aftábnak neveznek el. Az édesanya az első pelenkázás során észreveszi, hogy a kisfiú nemi szerve alatt egy kis bemetszés is látható, amely arra utal, hogy gyermeke egyszerre fiú és lány is. Dzsahánárá kétségbe esik, szégyenében először magát és a gyermekét is el akarja emészteni, de azután, úgy dönt, hogy mindezt eltitkolja még férje elől is, hátha időközben változás áll be, és csoda történik, összenő a kis nyílás Aftáb alfelén. Ám a csoda nem következik be és, hogy megszabaduljon gyötrő titkától az asszony megosztja azt férjével, Mulákát Alí hakímmal. Életének párját letaglózza a hír, de a költészetben mindenre gyógyírt találó férfi most, gyakorlatias megoldásra vállalkozik. Egy „szexológushoz viszik el a fiút, aki „megkopasztja őket, ám két fájdalmas műtét után sem tudja eltüntetni a „bajt. Áftábról már széles körben kiderül a titok, csúfolni kezdik a kortársai, ő pedig egyre keservesebben éli meg, hogy férfiúi testben, női lélekkel kell tengetni napjait. A Delhiben, sorstársai számára fenntartott intézmény, a Khvábgáh lakója lesz, itt él negyven éves koráig, amikor innen is mennie kell. Ez az alaptörténet, amelyet végigkísérhet az olvasó, ám a regény ennél sokkalta több, mert Aftáb változó lelkiállapotának tengerében „úszik az egész történet, miközben a női és férfi lélek rejtelmeit bontja ki a szerző, a nemi szerepek és a nemi identitás „egymásra utaltságának, valamint a szeretet mindenhatóságának különös fénytörésében. Eközben megéled az indiai világ színes forgataga, a nagyváros semmihez sem fogható hangulata, és mindebből szervesül egésszé a meseszerű történet. A szerző áradó mesélőkedve bevonzza az olvasót a történetbe, aki ekként a több szálon futó, érzelmileg magával ragadó regény részesévé válik. A Felhőtlen Boldogság Minisztériuma egy, a magyar olvasó számára kevéssé ismert világba visz „álomutazásra, olyan útra, amelynek múltba érő gyökereiből szárba szökkenve, ezer színben virágzik a mese misztériuma. Értékes, szép regény, amely továbbgondolásra készteti olvasóit, a legszélesebb körű ajánlásra érdemes. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]