A sikeres német író kisregénye elgondolkodtatóan sejtelmes történet. Főhőse, a forgatókönyvíró a feleségével és négyéves kislányával a mindentől távoli hegyvidéken bérel egy nyaralót, hogy végre megírja előző filmje folytatását. Miközben minduntalan jegyzetel, ötleteket vet papírra, a mű csak nem   [>>>]

A sikeres német író kisregénye elgondolkodtatóan sejtelmes történet. Főhőse, a forgatókönyvíró a feleségével és négyéves kislányával a mindentől távoli hegyvidéken bérel egy nyaralót, hogy végre megírja előző filmje folytatását. Miközben minduntalan jegyzetel, ötleteket vet papírra, a mű csak nem akar készülni, mert hol a feleségével civakodnak, hol a kislánya zavarja a munkában. Ráadásul éjszakánként borzongató álmot lát, minden éjjel ugyanazt álmodja: egy üres szobában egy rosszarcú, keskeny szemű nő néz vele farkasszemet. Az írásban rossz hangulata mellett az is zavarja, hogy egyre több furcsaságra figyel föl: fölfedez egy fényképet a falon, ami előző nap még nem volt ott, talál egy ajtót, ami előzőleg szintén nem volt ott, kinyújtott kezével sem éri el a fürdőkád csapját, egy nap pedig tükör nélkül is a saját tükörképét látja. Az író mindinkább úgy érzi, nincs értelme itt maradni, ebben a munkátlan összezártságban csak fölőrlődnek mindannyian. Összecsomagolnak, hogy hazautazzanak, amikor a felesége – amúgy térerő híján nem működő – mobiltelefonján fölfedez számos szerelmes, erotikus üzenetet egy ismeretlen, David nevű feladótól. Kínos veszekedés kerekedik a dologból, mígnem az író felesége beül az autóba, és sebesen elhajt, otthagyva a férjét és kislányát. A férfi telefon és autó híján egy esős este gyalog indul el a kislányával a távoli völgyben fekvő faluba. Órákig ereszkednek a sötétben az életveszélyes szerpentinen, mégis az üresen álló nyaralóházba jutnak vissza, amelynek ablakai mögül sejtelmes fény szűrődik ki Daniel Kehlmann regénye szövegének három rétege van: a forgatókönyvíró családjának története, a készülő forgatókönyv néhány jelenete, valamint a főszereplő álmainak, látomásainak megannyi képsora. Helyenként alig különíthető el a három szövegréteg, hisz mindhárom egy megfoghatatlan, megfejthetetlen, borzongató és sejtelmes világ egy-egy aspektusa lesz. Az író olykor a galaxisok végtelen terében érzi magát, máskor meg helyhez kötöttsége és tétlensége miatt szenved. A kislányáról szeretne gondoskodni, de magán se tud segíteni a rá váró borzalmak előérzete miatt. Amikor pár nap után bűnbánó felesége visszatér a családért, az író már nem akar vele tartani, rabja lesz a hegytetőn álló nyaralónak. A könyv valóság és látomás határmezsgyéjén játszódó cselekménye egyszer az élet apró-cseprő részleteit idézi föl mikrorealista módon, másszor a borzongató sejtelmeket, látomásokat, rémálmokat sorol, mert a szerző ezek összeszövődő együttesével ábrázolja igen érzékletesen az emberi lélek sajátos működését. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]