Különös és különleges gyermekkor jutott osztályrészül a szerzőnek, aki akkori emlékeiből szőtte össze ezt a regényt, amely bár a benne szereplő groteszk, gyakorta szürreálisnak tűnő elemek kapcsán lehetne akár mágikus realista alkotás is, mégsem az. Abszurditását a speciális környezet adja: Joachim   [>>>]

Különös és különleges gyermekkor jutott osztályrészül a szerzőnek, aki akkori emlékeiből szőtte össze ezt a regényt, amely bár a benne szereplő groteszk, gyakorta szürreálisnak tűnő elemek kapcsán lehetne akár mágikus realista alkotás is, mégsem az. Abszurditását a speciális környezet adja: Joachim Meyerhoff ugyanis egy gyermek- és ifjúsági pszichiátriai kórházban nőtt fel, nem ápoltként, hanem lakóként; édesapja sok éven keresztül volt az intézmény igazgatója, amelynek a falai között nemcsak a betegek, de a családja is élt. A fiú valósága akkoriban két radikálisan különböző világból tevődött össze: ott volt az otthona, vagyis az elmegyógyintézet, annak finoman szólva szokatlan, szánalomra méltó, vagy épp félelmetes, groteszk bentlakóival, aminek viszont a falain kívül elkezdődött a "normális" város, benne átlagos polgárokkal, sulival, boltokkal, hétköznapi dolgokkal. E kettő folytonos áthallásaiból adódnak össze gyermekkori emlékei, s egyben ez az önéletrajzi ihletésű, magával ragadó könyv is. Noha a könyv főhőse és mesélője gyermek, a kötet témája, s a sokszor mélyen megrázó jelenetek, karakterek okán nagykorú olvasóknak javasolható. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]