Cím: |
Rozsdásszemű
| Alcím: |
emlékezőregény, dokumentumokkal
| Szerző: |
Páskándiné Sebők Anna (1943) |
Közrem.: |
Száraz Miklós György (szerk.) |
Szerz. közl: |
P. Sebők Anna ; [szerk. Száraz Miklós György]
| Kiadás: |
[Somorja] : Méry Ratio, 2015 |
Eto: |
894.511-94Páskándiné Sebők A.
| Tárgyszó: |
magyar irodalom ; memoár ; visszaemlékezés ; életrajzi regény ; Páskándiné Sebők Anna (1943) ; Páskándi Géza (1933-1995) |
Cutter: |
P 39
| ISBN: |
978-80-8160-038-8
| Nyelv: |
magyar
| Oldal: |
433, [2] p.
| UKazon: |
201514338
| Kivonat: |
Igazi irodalmi csemegét tart kezében az olvasó. A vaskos kötet, amelyet emlékezőregényként jelöl meg a szerzője, aki Páskádi Géza felesége volt, dokumentumokkal, korabeli levelekkel és fotókkal, áradó bőséggel mesél saját és férje életéről, kettejük korántsem problémáktól mentes, ám mindenképpen
[>>>]
Igazi irodalmi csemegét tart kezében az olvasó. A vaskos kötet, amelyet emlékezőregényként jelöl meg a szerzője, aki Páskádi Géza felesége volt, dokumentumokkal, korabeli levelekkel és fotókkal, áradó bőséggel mesél saját és férje életéről, kettejük korántsem problémáktól mentes, ám mindenképpen irigylésre méltó szerelméről, minden korokban való összetartozásáról. Eközben azonban három asszony élettörténete bontakozik ki a kötet lapjain, mert nemcsak a mesélő gyermekkora, ifjúsága és a Páskándi mellett eltöltött esztendők kapnak értelmezést, de Sebők Anna nagyanyjának, Ómamának, a pomerániai Zwer Eveline-nek az élete, akit szülőhelyéről a történelem vihara Aradra sodort, ahol megszületett lánya, Ilona, a szerző édesanyja, is kibontakozik. P. Sebők Anna édesanyja Erdélyben született, kiskamasz koráig ott is nevelkedett, ám amikor Ukrajnába ment édesanyjával egy rokonlátogatásra, Sztálin országában rekedtek. Itt egy katona szerelmének gyümölcsként, 1943-ban fogant meg Anna, aki azonban apját nem ismerhette, mert az a gyermekvárás hírének hallatán kereket oldott és meg sem állt Argentínáig. Ilona és Anna később visszatértek Erdélybe, és itt a szerzőnek egy Sebők Péter nevű erdélyi ember adta a nevét, a P. pedig azt jelzi, hogy Páskándi Géza felesége volt. Rozsdaszeműnek élete szerelme, a Duna-delta poklát és börtönöket megjárt, sorsában száz életet megélt költő és író nevezte. A három asszony élettörténetét kiegészíti még Anna és Páskándi Géza lányának, az 1990-ben maturáló, anyjához hasonló szépségű Ágnesnek a története. Emellett még számos életképben mutatja be a szerző családjának fontos tagjait, többek között, Páskándi Erzsébetet, a szerző anyósát, akit haláláig szeretettel vett körül a menye. Az önéletrajzi regényként olvasható a könyv, amelynek cselekménye sokfelé indázik, bemutatva azt, a kelet-európai sorsképletet, amely a szerző számos kortársának osztályrészül jutott. Eközben pedig a korabeli irodalmi életről, a család áttelepülése előtti és utáni helyzetéről, a megpróbáltatásokkal terhes esztendőkről, a magyarországi és erdélyi szellemi barátságokról, Páskándi önmarcangoló, vívódó lényéről, különleges személyiségéről is értékes képet kap az olvasó. Nemcsak tartalmában, de kivitelezésében is kiemelkedő, szép kötet, amely az Ünnepi Könyvhét egyik keresett darabja lehet, irodalmi gyűjteményekben ott a helye, de minden érdeklődőnek, széles körben ajánlható. "www.kello.hu minden jog fenntartva"
[<<<]
|
|
|