August Strindberg nemcsak a svéd irodalomtörténet egyik legpregnánsabb, s egyben legkülönösebb alakja, hanem a nemzetközi drámairodalom egyik kiemelkedően tehetséges, és egyben roppant termékeny alkotója, aki közel hatvan drámát írt élete során. Külön vonulatot képeznek a Strindberg-oeuvre-ban a   [>>>]

August Strindberg nemcsak a svéd irodalomtörténet egyik legpregnánsabb, s egyben legkülönösebb alakja, hanem a nemzetközi drámairodalom egyik kiemelkedően tehetséges, és egyben roppant termékeny alkotója, aki közel hatvan drámát írt élete során. Külön vonulatot képeznek a Strindberg-oeuvre-ban a történelmi drámák: a szerző eredeti elképzelése az volt, hogy a középkortól egészen az akkor jelenkorig (tehát a tizenkilencedik század végéig) feldolgozza a svéd uralkodók krónikáját. Terve ugyan a maga teljességében nem valósult meg, de így is sok effajta ihletésű műve született. Ezek sorába tartozik a XIV. Erik is, amelyet Strindberg az ún. Vasa-saga harmadik és egyben záródarabjaként jelölt meg. A XIV. Erik több szempontból is elkülönül a szerző többi ilyesfajta művétől. A legfontosabb különbség a dráma szemléletmódján mutatkozik meg. Strindberg legtöbb művében ugyanis meghatározó szerepet játszik a sors akaratának, az elrendeltségnek, a történések - Isten akarta szerint való - ok-okozati összefüggéseinek szinte didaktikus ábrázolása. A XIV. Erik azonban mintha pontosan ennek az ellenpéldája lenne: a történések hektikusak, minden tudatosságot nélkülöznek, a sorscsapások mögött értelem nem fedezhető fel, s cél sem, amerre az események haladnak. Az írói szándék azonban - kicsit a felszín mögé tekintve - nagyon is nyilvánvaló: a kiábrándult, súlyos pszichózisban szenvedő Strindberg önnön mélységes kételyeit szőtte bele a történetbe, amelynek szubjektivitását tovább fokozza, hogy a műfajban megszokott, elsősorban az alakok közéleti szerepére való koncentrálás helyett a szerző inkább a karakterek (Erik és Karin, Göran és Agda stb.) magánéleti történéseire, portréjára összpontosít. A Mikó Zoltán fordító utószavával záruló mű helye nagyobb közgyűjteményekben van, de ajánlható színházi könyvtárak számára is. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]