Habsburg és magyar - ez a két szó sokak számára nehezen összeegyeztethető ellentétet jelent. A magyar trónt 1526-ban sokadik szerencsés házasságukkal megszerző uralkodócsalád tagjaiban ugyanis egyesek a törökök kiűzőit és a nyugati, modern berendezkedés meghonosítóit látják, mások azonban   [>>>]

Habsburg és magyar - ez a két szó sokak számára nehezen összeegyeztethető ellentétet jelent. A magyar trónt 1526-ban sokadik szerencsés házasságukkal megszerző uralkodócsalád tagjaiban ugyanis egyesek a törökök kiűzőit és a nyugati, modern berendezkedés meghonosítóit látják, mások azonban Habsburg-elnyomásról vagy "gyarmati sorsról" beszélnek. Ugyanakkor míg beszélhetünk olyan magyar főnemesekről, akik elnémetesedtek az egyes korokban, addig olyan Habsburg családtagokról is beszélgetünk, akik elmagyarosodtak, vagy legalábbis lelkükben és gondolkodásukban részben vagy akár egészben magyarrá váltak. Nánay Mihály könyvében ezen személyeket nevezi a Habsburgok "magyar ágának", akik eleinte csak Magyarországra költöztek és a Magyar Királyság irányításában kaptak feladatot az uralkodótól, de később apránként megismerték, megszerették új otthonukat, és amennyire lehetőségeik engedték, aktív szerepet vállaltak az ország fejlesztésében vagy a magyar érdekek képviseletében. Az első "magyar Habsburg", Sándor Lipót 1790-es nádori kinevezése után aktív szerepet vállalt az 1791-92-es országgyűlésen, később pedig a közpolitikai és az adóügyi bizottságot is elnökölte. Utódja, József Antal nádor nélkül Budapest bizonyára nem lenne olyan impozáns és szemet gyönyörködtető város, mint ma. Fia, István Viktor, "a forradalom nádora" elévülhetetlen szerepet játszott az 1848-as áprilisi törvények elfogadásában. A következő családfő, József Károly főherceg is az ország színes egyénisége volt, elég ha csak a cigánysággal kapcsolatos kutatásaira, botanikai eredményeire gondolunk, emellett pedig ő volt az önálló magyar honvédség első főparancsnoka is. Fia, József Ágost, aki már magyar anyanyelvűnek tekinthető, harcolt az első világháborúban, később ő nevezte ki miniszterelnökként Károlyi Mihályt, majd 1927-től 1944-ig felsőházi tag, 1936-tól 1944-ig a Magyar Tudományos Akadémia elnöke volt. A család székhelye egészen 1945-ig Magyarországon volt, az Alcsúton kialakított pompás főúri rezidencián. A Habsburgok és Magyarország viszonyát, valamint a "magyar ág" létrejöttét felvázoló első fejezet után a szerző a felsorolt személyek életét és munkásságát mutatja be, tudományos igénnyel, de nem tudományos jelleggel, az érdeklődő nagyközönség számára. A kötet bibliográfiával és fekete-fehér képmelléklettel zárul. "www.kello.hu ? minden jog fenntartva" [<<<]