Botlik József a határon túli nemzetrészek 20. századi történelmének egyik legaktívabb kutatója, aki már több monográfiát szentelt az elcsatolt területeken élő magyarság sorsának. Az utóbbi évtizedben az őrvidéki (burgenlandi) magyar nemzettöredék históriájával foglalkozott. Néhány esztendeje   [>>>]

Botlik József a határon túli nemzetrészek 20. századi történelmének egyik legaktívabb kutatója, aki már több monográfiát szentelt az elcsatolt területeken élő magyarság sorsának. Az utóbbi évtizedben az őrvidéki (burgenlandi) magyar nemzettöredék históriájával foglalkozott. Néhány esztendeje elkészült a Nyugat-Magyarország sorsa 1918-1921 című kötete, és most a II. világháború befejezésétől a rendszerváltozásig terjedő időszakot dolgozta föl és foglalta monográfiába. Az 1945 és 1989 közötti négy és fél évtizedet három politikatörténeti korszakra osztotta. Az első a szovjet megszállás időszaka volt (Russenzeit, 1945-1955); a második a háború utáni osztrák területi követelések rövid periódusa (Ödenburg és ?Ost-Burgenland?, 1945-1946); a harmadik korszak a rendszerváltozásig terjed (A kisebbségi lét viszontagságai, 1945-1989). Ez utóbbiban dolgozta föl a burgenlandi magyar nemzetiség históriáját, amely ugyancsak több alkorszakra tagolódik: a magyar érdekképviseletet nélkülöző időszakra (1945-1968) és a Burgenlandi Magyar Kultúregyesület működésének idejére (1968-1989). A politikatörténet áttekintése után külön fejezetekben foglalkozik a magyar nyelvű oktatás "keserveivel", az egyházak nemzetmegtartó szerepével, a közművelődés lehetőségeinek alakulásával. A kötet végén terjedelmes kitekintést közöl a rendszerváltozástól a legközelebbi múltig, 2014-ig terjedő időszak kisebbségpolitikai történéseire. A szerző ? bár alapvetően kronológiai rendben halad ? egy-egy nagyobb témakör számbavételénél az egész, 1945 és 1989 közötti időszak minden fontos fejleményét áttekinti. Nézőpontja alapvetően politikai, közigazgatási, kisebbségjogi, intézménytörténeti, figyelme az egész Őrvidékre kiterjed, ugyanakkor a kulturális kérdésekben a nagyobb magyarlakta településekre (Alsóőr, Felsőőr, Felsőpulya, Középpulya) irányul. A terjedelmes jegyzetapparátussal, mutatókkal és dokumentummásolatokkal kiegészített monográfia a magyar kisebbségtudomány kézikönyv-értékű műve. "www.kello.hu ? minden jog fenntartva" [<<<]