A mai Európában igencsak ritka a fennmaradt orgonák olyan nagyszámú állománya (?orgonamúzeuma?), mint amilyent a szerző hiánypótló kötetében bemutat. Három észak-erdélyi megye, Kolozs, Szilágy és Beszterce-Naszód megyékre terjedt ki Erich Türk tudományos kutatása. Az erdélyi megyékben föllelhető   [>>>]

A mai Európában igencsak ritka a fennmaradt orgonák olyan nagyszámú állománya (?orgonamúzeuma?), mint amilyent a szerző hiánypótló kötetében bemutat. Három észak-erdélyi megye, Kolozs, Szilágy és Beszterce-Naszód megyékre terjedt ki Erich Türk tudományos kutatása. Az erdélyi megyékben föllelhető hangszerek közül így közel 200-nak a történetére derített fényt a szerző. A legrégebbi hangszerek a 17. század végéről származnak. Sajnálatos módon nem létezik teljes számbavétel az orgonákról, de becslések szerint a kötetben bemutatottak, a Romániában föllelhető hangszerek kb. 15 százalékát képezik. A nyitó fejezetben az erdélyi orgonaépítészet történetéről olvashat tanulmányértékű írást az érdeklődő. (Az írott források már a reformáció előtti időszakból, a 15. és a korai 16. század éveiből említenek orgonákat.) Ezután következik megyénkénti bontásban a hangszerek bemutatása, jellemzőik számbavétele. A szerző tudományos pontossággal adatolja az orgonákat: leírja a készítő mesterek nevét, születési és halálozási dátumát, valamint azoknak a nevét is megemlíti, akik valamilyen módon hozzájárultak ahhoz, hogy a hangszerek a mai napig fennmaradhassanak. Az orgonák megyénkénti előfordulási helyeit térképeken jelzi a kötet. A színes fotókkal gazdagon illusztrált, irodalomjegyzékkel, valamint a források személy- és cégnevek jegyzékével kiegészített, kétnyelvű (német-magyar) tudományos munka, a világörökség anyagainak számbavételekor fontos segítség lehet. Zenei és kultúrtörténeti gyűjtemények anyaga. "www.kello.hu ? minden jog fenntartva? [<<<]