A történész, Latin-Amerika-szakértő Fischer Ferenc "Dél-Amerika poroszai". Németország és Chile katonai-tengerészeti kapcsolatai, 1885-1931 (200004059) című munkájának mintegy folytatásaként legújabb műve, A "háború utáni háború" az 1919 és 1933 közötti időszakot mutatja be, ezúttal azt vizsgálva,
[>>>]
A történész, Latin-Amerika-szakértő Fischer Ferenc "Dél-Amerika poroszai". Németország és Chile katonai-tengerészeti kapcsolatai, 1885-1931 (200004059) című munkájának mintegy folytatásaként legújabb műve, A "háború utáni háború" az 1919 és 1933 közötti időszakot mutatja be, ezúttal azt vizsgálva, hogy a Weimari Köztársaságnak miként sikerült kijátszania a versailles-i szerződést, hogyan sikerült növelnie ezen időszak alatt légi és katonai aktivitását az ún. ibero-amerikai országokban. Három évtizedes kutatásait összegzi mindezzel a szerző (első alkalommal 1985-ben, egy három hónapos NDK-beli ösztöndíj keretében tudta tanulmányozni a témába vágó német forrásokat), az előszóban pedig részletesen ismerteti a fellelt anyagokat. A monográfia hét főfejezetből áll. Az első rész a Berlin cirkáló 1925-26-os latin-amerikai kiképző körútjaival, annak előkészületeivel, s különösen a chilei fogadtatással foglalkozik. E fejezetben különös hangsúllyal szerepel Wilhelm Canaris fregattkapitány, a német titkosszolgálat, az Abwehr későbbi főnökének titkos együttműködése a chilei és argentin haditengerészeti vezetéssel. A második fejezet fő témája az Európa-Dél-Amerika légi útvonal kiépítéséért folytatott francia-német rivalizálás. A szerző a Luft Hansa és a Zeppelin Művek "dél-atlanti légi projektje" (1924-1933) keretében tárgyalja a Spanyolországgal kapcsolatos titkos német külügyi törekvéseket, a szisztematikusan keresztülvitt dél-atlanti meteorológiai programokat, továbbá a német repülőgépipar, a Junkers Művek törekvéseit Argentínában és Chilében. A következő részben az Emden cirkáló világ körüli kiképző útját és különösen a chilei "zárt német kolóniák" meglátogatását tárgyalja a szerző. Olvashatunk a német-chilei katonai kapcsolatok csúcspontjaként az 1929-es kölcsönös hadsereg-főparancsnoki látogatásokról, bemutatva Wilhelm Heye személyes részvételét is a márciusi chilei nagyszabású hadgyakorlaton. Az ötödik fejezet a Karlsruhe cirkáló dél-amerikai kiképzőkörútjaival (1931-32) foglalkozik, amely egybe esett a világválság kitörésével, helyi katonai puccsokkal, Iba?ez tábornok rendszerének összeomlásával. A Kitekintés című rész két későbbi, már a náci időszakba eső körúttal foglakozik, így beszámol a Karlsruhe cirkáló 1934-35. évi, és a Schlesien sorhajó 1937-38-as dél-amerikai körútjáról. Az utolsó rész a legfontosabb kutatási eredményeket összegzi. A szöveget fekete-fehér fotók és térképvázlatok kísérik, a kötet végén pedig forrás- és irodalomjegyzék, az idegen szavak feloldása és színes térképek kaptak helyet. Elsősorban szakemberek olvasmánya. "www.kello.hu ? minden jog fenntartva"
[<<<]
