| Cím: |
Kitaszítva
| | Alcím: |
kényszermigráció, nemzetiségpolitika és földreform németek által lakott dél- és nyugat-dunántúli településeken, 1944-1948
| | Szerző: |
Gonda Gábor (1979) |
| Szerz. közl: |
Gonda Gábor
| | Kiad. jel: |
2. kiad.
| | Kiadás: |
Pécs : PHF + Kronosz, 2014 |
| Sorozat: |
Seria historiae dioecesis Quinqueecclesiensis/11. |
| Eto: |
325.254(=30)(439.11-13)"194" ; 325.254(=30)(439.11-15)"194" ; 323.1(=30)(439.11-13)"194" ; 323.1(=30)(439-15)"194" ; 943.9"194"
| | Tárgyszó: |
kitelepítés ; magyarországi németek ; németek ; második világháború ; 1945 utáni időszak ; Dél-Dunántúl ; Nyugat-Dunántúl ; Sopron ; Balf ; Bonyhád ; Nagynyárád ; Magyarország ; nemzeti mozgalmak ; nemzetiségi kérdés ; nemzetiség, német |
| Szakjel: |
325
| | Cutter: |
G 52
| | ISBN: |
978-615-5497-02-5
| | Nyelv: |
magyar
| | Oldal: |
499 p.
| | Megj.: |
Összefoglalás német nyelven ; Bibliogr.: p. 441-476.
| | UKazon: |
201424155
| | Kivonat: |
2012 decemberében a magyar Országgyűlés január 19-ét a magyarországi németek elűzésének emléknapjává nyilvánította. Ezzel a magyar állam fontos lépést tett, hogy a hivatalos emlékezési kultúra részévé tegye azt az 1945 utáni eseménysort, amely a kollektív bűnösség igaztalan elvéből kiindulva
[>>>]
2012 decemberében a magyar Országgyűlés január 19-ét a magyarországi németek elűzésének emléknapjává nyilvánította. Ezzel a magyar állam fontos lépést tett, hogy a hivatalos emlékezési kultúra részévé tegye azt az 1945 utáni eseménysort, amely a kollektív bűnösség igaztalan elvéből kiindulva mintegy 185 ezer magyarországi németet tett földönfutóvá, elkobzott ingatlanjaikat pedig magyaroknak adták (az emléknap kiválasztását az indokolta, hogy az első szállító vagon 1946. január 19-én indult Budaörsről). A rendelet értelmében nem csak azok kitelepítéséről döntöttek, akik tagjai voltak a Volksbundnak, hanem az 1941. évi népszámlálási adatokra támaszkodóan gyakorlatilag minden magyarországi német nemzetiségű állampolgárt érintett a rendelkezés, azzal a kitétellel, hogy tíz százalékban maximalizálták azok arányát, akik lakóhelyükön maradhattak. Gonda Gábor doktori disszertációjának könyvé szerkesztett változata a kényszeremigráció folyamatát, a korabeli nemzetiségpolitikát és a németektől elkobzott birtokok földreformban való hasznosítását mutatja be négy dél- és délnyugat-dunántúli település példáján. A szerző elsőként általánosságban vázolja fel a történteket, az előzménynek tekinthető 1941. évi népszámlálástól, az elűzetés okainak tisztázásától a kitelepítési rendelet megszületésén és végrehajtásán át az 1945. március 15-én kelt földreformrendeletig és annak végrehajtásáig. Ezt követi a négy esettanulmány: Sopron, a közigazgatásilag hozzá tartozó Balf, a Tolna megyei Bonyhád és a Baranya megyei Nagynyárád példája. A kötetet összegzés, képmelléklet, forrás- és irodalomjegyzék, névmutató, valamint német nyelvű rezümé zárja. Szakkönyvtárak és helytörténeti gyűjtemények számára ajánlott beszerzésre. "www.kello.hu ? minden jog fenntartva"
[<<<]
|
|
|
