Gellért Sándor költő 1942. március 18-án vonult be katonának, és került a 2. magyar hadsereg kötelékébe. Áprilisban indult a doni harctérre, ahonnét a következő év februárjában szerencsésen hazatért. Költői pályája, indulása, lírájának karaktere időben, tematikában, indíttatásban és formailag is   [>>>]

Gellért Sándor költő 1942. március 18-án vonult be katonának, és került a 2. magyar hadsereg kötelékébe. Áprilisban indult a doni harctérre, ahonnét a következő év februárjában szerencsésen hazatért. Költői pályája, indulása, lírájának karaktere időben, tematikában, indíttatásban és formailag is egybe esik a magyar népi irodalom főáramával, ezt figyelhetjük meg ebben a kötetében is. Háborús élményeit már a frontra tartó vonaton elkezdte papírra vetni: Az Attila sírja című versciklus darabjai így születtek meg. Hazatérte és leszerelése után fogott bele A magyarok háborúja című elbeszélő költeménybe, amelyet maga eposznak nevezett. Jelen kötet e két nagy művét tartalmazza. Az Attila sírja 33 verset tartalmaz; folytatása, A magyarok háborúja 25 énekből áll. Az előbbi önálló versek gyűjteménye, a darabok nagy része még Oroszországban keletkezett. A versek címe szinte mindent elárul: A brianszki erdőben; Oroszország határában; Vonaton; Kikiáltás a kurszki erdőből stb. Népies stílusban, dalformában örökíti meg a háborús hónapok élményeit, hangulatait, maradandó benyomásait, miközben sűrűn emlékezik az itthon maradottakra (Mikola; Koszorú). Verselésére egyaránt jellemző a népköltészet és a históriás énekek modora: Verte a holdvilág a vonat ablakát, / aludtak a puskák, daloltak a bakák (Az Attila sírja). A magyarok háborúja című elbeszélő költemény már idehaza keletkezett; egyszerre eposz, verses napló és históriás ének a 2. magyar hadseregről. Gellért Sándor hitelesen, erős empátiával és érzelmi hangoltsággal örökíti meg a magyar baka háborús élményeit, szenvedéseit és apró örömeit. A Don-kanyar a vak hurok, / benne vannak a magyarok: / megjött a tél, s a hurokban / szól az ágyú egyre jobban. Gellért Sándor mindenekelőtt a magyar nyelv szerelmese volt. Költői hitvallásában írta: De szép a magyar nyelv! És én azért írtam a verseimet az életemben, hogy megcsillogtassam a magyar nyelv szépségét, hogy Ady meg Arany után mit lehet még kiemelni a magyar nyelv tengeréből, mennyi kincset, milyen kincseket. A nyelvszépség népies irányú költészetét reprezentáló kötethez a szerkesztő, Heltai Miklós írt bevezetőt, a kiadvány tartalmazza még Gellért Sándor elő- és utószavát, megjegyzéseit. A magyar népi irodalom fontos dokumentuma a kiadvány. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]