Hogyan "ölt testet" a nemzet a földrajzi térben, és hogyan hat vissza a területi reprezentáció magára az identitásra? Ez az izgalmas és bonyolult kérdéskör áll a fiatal történész szerző munkájának középpontjában, aki a 20. század magyar földrajztudományának és oktatásának fejlődését, a geográfus
[>>>]
Hogyan "ölt testet" a nemzet a földrajzi térben, és hogyan hat vissza a területi reprezentáció magára az identitásra? Ez az izgalmas és bonyolult kérdéskör áll a fiatal történész szerző munkájának középpontjában, aki a 20. század magyar földrajztudományának és oktatásának fejlődését, a geográfus szakértőknek a trianoni béketárgyalásokon játszott szerepét és a két világháború közötti politikai propagandát és képi országreprezentáció példáit vizsgálja. A kötet első bevezető és módszertani fejezetei a választott problémakör elméleti aspektusait is felrajzolják, majd a béketárgyalásokon fellépő földrajztudósok tevékenysége áll a könyv fókuszában. Itt egyszerre kerül terítékre Teleki Pál, valamint francia, szerb, román kollégáinak és egyben ellenfeleinek tudományos munkássága és politikai céljaik, amely nemcsak nemzetközi kontextusba helyezi Teleki és munkatársai elgondolásait, hanem számos új adalékkal is szolgál a béketárgyalások menetére nézve. Különösen megvilágító erejűek a leglátványosabb térbeli reprezentációs eszközök, azaz a térképek értelmezésére vonatkozó passzusok, amelyeket eddig elhanyagolt a történettudomány. A könyv befejező része négy, önmagukban is érdekes esettanulmányban árnyalja tovább a nemzeti tér problematikát, a Kisalföld mint tájfogalom, a kárpátaljai határtérség, a revízióért imádkozó limpiasi magyar zarándoklatok és végül a Szent István alakjához kapcsolódó propaganda kapcsán. A tudomány- és térképtörténet, a nacionalizmuskutatás és a két világháború közötti propaganda tárgyában egyaránt új és fontos eredményeket hozó, témája és szemléletmódja okán a nagyközönség számára is érdekes könyv értékét nagyszerű színes képmelléklete is emeli. "www.kello.hu minden jog fenntartva"
[<<<]