Ismét egy szép kiállítású kötettel gazdagodik Makovecz Imre írásos életműve, mert az európai rangú, neves építész - konzervatív közéleti szerepléséhez híven - organikus épületei kapcsán kifejti gondolatait társadalmunkról, történelmünkről, az ország jelenlegi bajairól. 1989 és 2009 között   [>>>]

Ismét egy szép kiállítású kötettel gazdagodik Makovecz Imre írásos életműve, mert az európai rangú, neves építész - konzervatív közéleti szerepléséhez híven - organikus épületei kapcsán kifejti gondolatait társadalmunkról, történelmünkről, az ország jelenlegi bajairól. 1989 és 2009 között született, egy híján negyven publicisztikája akaratlanul is eszünkbe juttatja Kós Károlyt, akit a szerző egykor többször is fölkeresett, s tovább élteti nemzetéért felelősséget vállaló vátesz szerepét. "Elfogadom a kitaszítottságot. A teremtés maga a kitaszítás egy idegen kezdetre..." - írja Makovecz egy helyütt. Írásaiból kiderül, az építészetben iskolateremtő mester alkata szerint szintézisre képes teoretikus, akit a szakma részletei csupán annyiban érdekelnek, amennyire elképzeléseinek megvalósulását szolgálják. Mondandóját rajzai, vázlattervei, festményei kísérik, amelyeket talán kevésbé ismer a nagyközönség, önmagukban is vallomások, szinte költemények természetről, tájról, településről, emberről, közösségről. A kötetben számozási adatként feltüntetett 2009/1 azt sejteti, sorozattá áll össze az elhangzás, megjelenés helyét, forrását nem közlő gyűjtemény. A kötetet kép- és (tartalomjegyzéket helyettesítő) írásjegyzék zárja. "www.kello.hu ? minden jog fenntartva" [<<<]