Összefoglalás angol és román nyelven ; Bibliogr.: p. 223-251.
UKazon:
201330002
Kivonat:
A fiatal erdélyi irodalomtörténész könyve a 19-20. század fordulójának román-magyar kulturális kapcsolattörténetének egyes kérdéseit vizsgálja a román irodalom magyar recepcióján és fordítástörténetén, valamint a kolozsvári egyetem román diákjainak és a város 19. századvégi többnyelvű
[>>>]
A fiatal erdélyi irodalomtörténész könyve a 19-20. század fordulójának román-magyar kulturális kapcsolattörténetének egyes kérdéseit vizsgálja a román irodalom magyar recepcióján és fordítástörténetén, valamint a kolozsvári egyetem román diákjainak és a város 19. századvégi többnyelvű értelmiségeinek példáin keresztül. A tömör bevezetőből kiderül, hogy az értekezés elméleti-módszertani ihletadói azok a kurrens nyugat-európai összeghasonlító irodalom- és kultúrtörténeti paradigmák és módszerek (fordítás elmélet, histoire croisée, azaz történeti keresztezés) voltak, amelyek a hagyományos merev nemzetállami keretektől elszakadva a kultúrákra, mint képlékeny és dinamikus hálózatokra, egymásba tükröződő folyamatokra tekintenek. Az ilyen szemléletű kutatás számára ideális terepet jelent a román-magyar kapcsolattörténet, amelynek feltérképezését az első verseit a Pesten megjelenő, Familia című román lapban publikáló Mihai Eminescu, a román nemzeti költő életművén keresztül kezdi meg a szerző. Első két fejezetének témája Eminescu kortárs magyarországi recepciója és fordítástörténetének kezdetei, amelyek kapcsán a magyarországi román irodalom intézményrendszerére, társadalmi gyakorlatára is fényt vet. A kötet második részét társadalomtörténeti elemzések adják, amelyek a többnemzetiségű Kolozsváron lehetséges értelmiségi életutakat tárja fel a román diákok és az egyetemi oktatók sorsán keresztül. A mellékletében a kolozsvári egyetem bölcsészkara román diákjainak adattárát közlő, névmutatóval, angol és román nyelvű rezümével ellátott kiadvány új eredményekkel és szemlélettel gazdagítja a modern nemzeti identitások és kultúrák kifejlődéséről való ismereteinket. Irodalomtörténészek és történészek figyelmébe egyaránt érdemes ajánlani. "www.kello.hu minden jog fenntartva"
[<<<]