Sántha Alajos, aki korábban számos cikket jelentetett meg a bukovinai székelység történetéről, 1942-ben Kolozsvárott adta ki jelen művét, amely mára már alig elérhető, pedig a később megjelenő, bukovinai székelyekről szóló könyvek mindegyike legfontosabb forrásmunkaként hivatkozott a műre. Ezt a   [>>>]

Sántha Alajos, aki korábban számos cikket jelentetett meg a bukovinai székelység történetéről, 1942-ben Kolozsvárott adta ki jelen művét, amely mára már alig elérhető, pedig a később megjelenő, bukovinai székelyekről szóló könyvek mindegyike legfontosabb forrásmunkaként hivatkozott a műre. Ezt a hiányosságot érzékelve a csátaljai Hedrich család, akiknél a nemrég elhunyt szerző lakott, úgy döntött, hogy fakszimile kiadásban újra megjelentetik a könyvet. A kötet elején Szőts Zoltán, a bonyhádi Völgységi Múzeum igazgatójának a jelen kiadáshoz írott előszavát olvashatjuk a szerzőről és a mű születéséről. Ezután olvashatjuk a művet, az eredeti fekete-fehér illusztrációk kíséretében. Megismerhetjük a bukovinai kitelepülés előzményeként a madéfalvi veszedelem történetét, a székelyek bujdosását, kivándorlását és letelepülését Bukovinában, Fogadjisten, Istensegits, Hadikfalva, Józseffalva és Andrásfalva megalapítását, ezen települések történetét a tizennyolcadik század végétől a huszadik századig, a nagy kolerajárványokat, az 1866-os éhínséget, az 1883-as részleges hazatelepülést, a Szent László Társulat áldásos ténykedését, az első világháború hatásait, az osztrák hatalom utáni román uralmat (Besszarábia 1918 és 1940 között keleti szomszédunkhoz tartozott), az 1940-es szovjet megszállást, végül az 1941-es, központilag szervezett áttelepítést a Bácskába. A függelékben forrásszövegeket találunk. A kiadvány végén néhány, Szőts Zoltán összeállításában az eredeti kiadáshoz mellékelt hibajegyzék kapott helyet. "www.kello.hu ? minden jog fenntartva" [<<<]