Az egyik legnagyobb hazai nyelvi kisebbségnek tekinthetők a siketek - számukat hatvanezerre becsülik, míg a súlyosan nagyothallókét mintegy háromszázezerre. Magyarországon jelenleg hét siketek iskolája működik, mindben auditív-verbális módszerrel tanítják a gyerekeket. E módszer lényege, hogy a
[>>>]
Az egyik legnagyobb hazai nyelvi kisebbségnek tekinthetők a siketek - számukat hatvanezerre becsülik, míg a súlyosan nagyothallókét mintegy háromszázezerre. Magyarországon jelenleg hét siketek iskolája működik, mindben auditív-verbális módszerrel tanítják a gyerekeket. E módszer lényege, hogy a siket gyerekek hallását és beszédét fejlesszék, ám ezen iskolákban nem folyik jelnyelvi oktatás, melynek köszönhetően az érintettek nem tudnak a hallókkal azonos tempóban haladni, így tudásuk elmarad tőlük. A 2009 novemberében elfogadott jelnyelvi törvény ugyanakkor előírja, hogy 2017-től biztosítsák a kétnyelvű (magyar és jelnyelvi) oktatást, mely a szerző szerint is az egyetlen célravezető módszernek tűnik. Ebből a témából írta a szerző szakdolgozatát is, melynek rövidített változata olvasható most, a magánkiadásban megjelent jegyzetben. A maga is siket Kárpáti Árpád Zoltán elsőként ismerteti a siketséggel kapcsolatos legfontosabb általános tudnivalókat, majd áttekinti a siketoktatás történetét és szakirodalmát. Ezután tér rá fő témájára, a kétnyelvű oktatás bemutatására, és ismerteti két, svédországi iskolai kutatásának eredményeit, legfontosabb tapasztalatait. A vékonyka kötet mellékletében megtaláljuk az iskolai megfigyelési szempontokat, a tanároknak feltett kérdéseket, valamint a diákok által kitöltött, meglehetősen részletes kérdőívet is. "www.kello.hu ? minden jog fenntartva"
[<<<]