Minden kultúra, így köztük az ókori civilizációk körében is rendkívül fontos szerepe volt a túlvilágnak és a halál utáni létnek. Jelen kötet a halálról szóló egyiptomi, perzsa, tibeti és magyar tanításokat, ún. ?halottaskönyveket? foglalja magában. Az els? három rész fordítás: Gregoire Kolpatchky:   [>>>]

Minden kultúra, így köztük az ókori civilizációk körében is rendkívül fontos szerepe volt a túlvilágnak és a halál utáni létnek. Jelen kötet a halálról szóló egyiptomi, perzsa, tibeti és magyar tanításokat, ún. ?halottaskönyveket? foglalja magában. Az els? három rész fordítás: Gregoire Kolpatchky: Ägyptisches Totenbuch, az 1872-es kiadású The Book of Ardai Viraf, valamint a Zab-Chos zhi khro dgongs-pa rang-grol című tibeti fanyomaton fennmaradt mű interpretációi. Ezrek közül talán legismertebb az egyiptomi halottaskönyv, amely olyan szent szövegek, imák, könyörgések, himnuszok látomásszerű, a maga módján logikus szerkezetű gyűjteménye, amely útmutatóként szolgál az elhunyt lelke számára a halállal megkezdődött túlvilági utazáshoz. A Halottaskönyv alapjául Ozirisz, a halottaiból feltámadt istenkirály legendája szolgál - a lélek az ő nyomában jár, miközben felvonul előtte megannyi isten és démon, akik előtt mérlegre kerülnek földi tettei, és eldől túlvilági sorsa. A Perzsa halottaskönyv (Az Igaz Víráz Könyve) az ősi perzsa vallás, a mazdáizmusnak is nevezett zoroasztrizmus egyik szentkönyve, amely a Kr. u. 2-10. század folyamán keletkezett középperzsa nyelven (pehleviül), és amely az egyetemes vallástörténet egyik fontos forrása is. Azt mutatja be, hogy a különböző lelkek milyen sorsban részesülnek a túlvilágon, ám e kis történetek egyúttal teljes, ha nem is közvetlenül értelmezhető metafizikát, lételméletet és etikát is nyújtanak. A Köztes Lét Könyvei című gyűjtemény a tibeti, lámahitű buddhizmus néhány vallási szövegét tartalmazza. Felfedezése Karma-gling-pa - valószínűleg egy 14. századi tibeti szerzetes - nevéhez fűződik, aki a 8. századi Tavirózsaszülött Padmaszambhavának, a legendás ind térítőnek tulajdonítja a szent szövegeket. A tibeti lámahitű buddhizmus (Mahájána-buddhizmus) szerint a "köztes lét" a halál és az újjászületés közötti állapot, amikor a szellem önnön jelenései között bolyong. Háromféle köztes lét van: a halál órájabeli, a Törvénylényegű és a Léttel közös létben történő, ahol elreteszelik az anyaméh kapuját. A köztes lét útjait járva a halott szellemtestének szemesülnie kell az istenekkel, szörnyekkel és poklokkal. Ehhez szolgál intelmekkel és tanácsokkal a vallásos szöveggyűjtemény, mely leírja a szellemtest útjait, a jelenéseket és útbaigazításokkal szolgál. Az utolsó rész, mely a Magyar halottaskönyv címet viseli, és elsősorban az ősmagyar lélekhit és túlvilágismeret fontosabb tanításait közli, Bíró Lajos munkája. A téma iránt fogékony olvasóknak ajánlható kötet. "www.kello.hu ? minden jog fenntartva" [<<<]