Előző kötetéhez (Van-e történelem?; 201213197) hasonlóan Ormos Mária legújabb esszégyűjteményében ismét a történelemmel és a történettudománnyal kapcsolatos újabb keletű problémák felett meditál. Az írások hatalmas idő- és térbeli keretet ölelnek fel: egyrészt hazánk történetében kalandoznak
[>>>]
Előző kötetéhez (Van-e történelem?; 201213197) hasonlóan Ormos Mária legújabb esszégyűjteményében ismét a történelemmel és a történettudománnyal kapcsolatos újabb keletű problémák felett meditál. Az írások hatalmas idő- és térbeli keretet ölelnek fel: egyrészt hazánk történetében kalandoznak döntően a huszadik-huszonegyedik században, másrészt elhelyezik Magyarországot Közép-Európában, Európában és a világban. Lehet-e magyar történelmet írni egyetemes történelem nélkül? Meg lehet-e érteni az itthon zajló történelmi folyamatokat a nemzetközi környezet vizsgálata nélkül? Hogyan fejlődött a hadviselés a huszadik században? Miért van mind a mai napig széles körű szakmai és laikus érdeklődés Hitler iránt? Milyen politikaelméleti viták zajlanak jelenleg a világban és hazánkban? Miben rejlik a politikai siker lényege? Milyen ismérvei vannak a demokráciának a huszonegyedik század elején? Milyen válságban van a liberális és a szocialista eszmerendszer? Hogyan írható le napjainkban a konzervatív és "radikális konzervatív" gondolatkör, a keresztényszocializmus és a kereszténydemokrácia? Hogyan függ össze a nemzettudat, a nacionalizmus és a rasszizmus? Mi fűzi össze a különböző szélsőségeket? Milyen általánosságok mutatkoznak a kelet-közép-európai rendszerváltásokban? Hogyan működik mind a mai napig a "bűnbakkeresés" és a "szerecsenmosdatás"? Hogyan viszonyultunk, mi magyarok a szuverenitáshoz a tizenhatodik századtól napjainkig? Az Ünnepi Könyvhét kiadványaként megjelenő, olvasmányos kötet a felvetett kérdések iránt érdeklődő nagyközönségnek ajánlható. "www.kello.hu minden jog fenntartva"
[<<<]