A Kádár-kori titkosszolgálatok működésével kapcsolatban mind a mai napig rendívül keveset tudunk, pedig érthetően az érdeklődés kereszttüzében van a téma. Az 1962-ben új működési kereteket kialakító egykori szervezet legismertebb részlege ? elsősorban egyes közéleti szereplők utóbb lepleződő   [>>>]

A Kádár-kori titkosszolgálatok működésével kapcsolatban mind a mai napig rendívül keveset tudunk, pedig érthetően az érdeklődés kereszttüzében van a téma. Az 1962-ben új működési kereteket kialakító egykori szervezet legismertebb részlege ? elsősorban egyes közéleti szereplők utóbb lepleződő ügynökmúltja miatt ? a belső elhárítással foglalkozó III/III csoportfőnökség lett. E részleg végezte a belsőreakció-elhárítást, vagyis a rendszer számára veszélyt jelentő ellenzékiek megfigyelését. A III/III történetét mutatja be, a rövid bevezető (megalakulás, a pártállam működése és a párirányítás, a BM III. (Állambiztonsági) Főcsoportfőnökség szervezeti felépítése, az ügynöki hálózat állománya, stb.) után 1962-től 1989-ig kronológiai rendben haladva Tabajdi Gábor kötete, elsősorban a szervezetre helyezve a hangsúlyt. A konkrét esetek kapcsán a belső elhárítás nagyszabású akciói mellett a III/III-asok mindennapjait is megismerhetjük, a pártutasítások fogadtatásától kezdve a szabadidős tevékenységeken keresztül egészen az állomány társadalmi helyzetéig. Olyan fontosabb esetekről olvashatunk például a hatvanas évekből, mint ifj. Antall József 1962-ben kezdődött megfigyelése, Katona Nándor segédlelkész 1964-es elítélése, Matheovits Ferenc egykori kereszténydemokrata politikus szintén 1964-es letartóztatása, majd elítélése, a Moszkva téri galeri, a Kalef bomlasztása, a tokiói olimpiai csapat megfigyelése, Bálint Sándor néprajztudós 1965-ös elítélése, a Keken András evangélikus lelkész elleni nyomozás, a zuglói nyilasper, Heller Ágnes megfigyelése, Bauer Sándor 1969-es önégetése a Nemzeti Múzeum előtt vagy a budai Ifjúsági Park megfigyelése. A hetvenes éveket idézi meg például az Eszmélet című folyóirat létrejöttének megakadályozása, a Regnum Marianum nevű közösség ellen folyó nyomozás, az 1972-es Orfeo-ügy, a Nagy Népi Hurrá nevű kör megfigyelése vagy Bibó István temetése. Talán legizgalmasabb a nyolcvanas évek ellenzéki szervezkedéseinek megfigyelése: a "Hétfői szabadegyetem" elleni akciók, Benda Balázs 12 pontja, Kőszeg Ferenc vagy Demszky Gábor állandó követése, a "Rajk-butik" kényszerkilakoltatása, a pusztavacsi fesztivál, az 1985-ös monori találkozó, Lévai Anikó és Orbán Viktor, valamint a Fidesz megfigyelése, a Soros Alapítvány ellenőrzése, az Ellenzéki Kerekasztal megfigyelése vagy a Nagy Imre újratemetésével kapcsolatos operatív akciók. Az utolsó fejezet a Duna-gate-botrányt és a III/III bukását mutatja be röviden. A kötet mellékletében megtaláljuk az állambiztonság irányítóinak és parancsnokainak időrendi listáját, valamint a vezetők rövid életrajzait is. A szócikkekkel párhuzamosan köztörténeti kronológia is fut, valamint a kor hangulatát és a III/III működését is megidéző fotók, valamint egy belügyi oktatófilmből vett részletek segítik a jobb megismerést. A jegyzetekkel, a felhasznált és ajánlott irodalom listájával, valamint névmutatóval záródó, érdekes és tartalmas kötet széles körben ajánlható beszerzésre. "www.kello.hu ? minden jog fenntartva" [<<<]