Az idén hetvenöt éves Ágh István esszékkel és eddig kötetben meg nem jelent rádiójegyzeteivel nyújt maradandó olvasmányélményt, megemlékezve irodalmunk nagy alkotóiról (Petőfi, Arany, József Attila, Radnóti, Szabó Lőrinc, Illyés Gyula stb.) bátyjáról, Nagy Lászlóról - aki indulásakor már ismert   [>>>]

Az idén hetvenöt éves Ágh István esszékkel és eddig kötetben meg nem jelent rádiójegyzeteivel nyújt maradandó olvasmányélményt, megemlékezve irodalmunk nagy alkotóiról (Petőfi, Arany, József Attila, Radnóti, Szabó Lőrinc, Illyés Gyula stb.) bátyjáról, Nagy Lászlóról - aki indulásakor már ismert költő volt - és a barátairól (Buda Ferenc, Nagy Gáspár, Serfőző Simon, Vasy Géza stb). A Kossuth-díjas költő míves prózáját két nagyobb egységre tagolta (Dűlővilág; Költészetünk mandulafája), amelyekbe régi és új szövegeket válogatott. Címválasztása sokféle honvágyat takar: a külföldön elmondott magyar szavak honvágyát, a szülőföldre vágyódó tájszavakat ugyanúgy, mint az elvágyódást a rossz nyelvi közegből. Címadó írásában vallja, hogy "a nyelv nemcsak az érintkezés eszköze, magyar mivoltod nemcsak állampolgárság, hanem a nemzeti közösség és a személyiséged viszonya? Aki nyelvéért felelősnek tartja magát, átéli a magyarság történelmét is. Saját sorsában a nemzet állandó küzdelme tükröződik a közös emlékezetért?" Ha tovább olvasunk az idézett részben, benne az író egész kulturális genezise megfogalmazódik: "Író vagy! Szavaid honvágyát gyerekkorod forrásából csillapítod? onnan fakad, a nyelv előtti érzelmek, sejtések vizéből, létezésed? onnan fedezted fől az egész ismeretlen világot, ugyanazokkal a szavakkal illetsz mindent, s bennük az eredet forrás, rét, fa, madár rejtőzik, bárhol jársz is, a somlai Séd-forástól a római Trevi-kútig?" "www.kello.hu ? minden jog fenntartva" [<<<]