A természeti környezeti és az emberi civilizáció viszonya manapság az egyik leginkább nyugtalanító kérdésnek számít, és különösen igaz ez a klímaváltozás, a globális felmelegedés jelenségére nézve. Az érdeklődés és a félelmek középpontjában jobbára a hirtelen bekövetkező és sokkszerű kataklizmák   [>>>]

A természeti környezeti és az emberi civilizáció viszonya manapság az egyik leginkább nyugtalanító kérdésnek számít, és különösen igaz ez a klímaváltozás, a globális felmelegedés jelenségére nézve. Az érdeklődés és a félelmek középpontjában jobbára a hirtelen bekövetkező és sokkszerű kataklizmák állnak. A látványos katasztrófák mellett, sőt inkább helyettük sokkal nagyobb figyelmet kellene szentelni a lassú, kis léptékű változásokra, amelyek azonban mégis képesek alapvetően befolyásolni az emberi kultúrák sorsát. Erre tanít minket a legutóbbi ?nagy felmelegedés? időszaka, amely az első ezredforduló körüli évszázadokat (kb. Kr. u. 9. századtól a 14. századig) jellemezte. Ma már szinte konszenzus uralkodik a történészek körében, hogy Európa ekkor tapasztalható kedvezőbb éghajlati viszonyok milyen jótékony hatást gyakoroltak a nyugati civilizáció felemelkedésére, arról viszont ritkábban olvashatunk, hogy a világ más pontjain mi történt körülbelül ugyanebben az időszakban. Az angol származású amerikai régész-antropológus közérthető nyelven, olvasmányos stílusban megfogalmazott könyvének legfőbb erénye, hogy roppant tényanyagot megmozgatva valódi Föld körüli körutazáson mutatja be, hogy a világ különböző pontjain milyen folyamatokhoz járultak hozzá a klimatikus viszonyokban megfigyelhető helyi változások. Hivatkozásokkal kísért, térképvázlatokkal illusztrált könyve ezen túl a klímaváltozás történeti kutatásának módszertanába, technikájába is bevezeti olvasóit. A színvonalas és informatív ismeretterjesztő munka az utóbbi időben örvendetes módon megszaporodó klímatörténeti munkák sorát gyarapítja, számos érdekességgel és fontos összefüggéssel mutat be nagyközönségnek. [<<<]