Cím: |
Mert az ördög velem volt
| Alcím: |
élet elleni bűncselekmények a 19. század első felében
| Szerző: |
Bató Szilvia |
Szerz. közl: |
Bató Szilvia
| Kiadás: |
Budapest : L'Harmattan, 2012 |
Eto: |
343.6(439)"17/18" ; 343(439)"17/18"
| Tárgyszó: |
emberölés ; büntetőjog ; Magyarország ; 18-19. század |
Szakjel: |
343
| Cutter: |
B 41
| ISBN: |
978-963-236-607-4
| Nyelv: |
magyar
| Oldal: |
322 p.
| Megj.: |
Bibliogr.: p. 234-256. és a jegyzetekben
| UKazon: |
201224075
| Kivonat: |
Hogyan, milyen alapon ítélte meg és értékelte a 19. század eleji magyar büntetőbíráskodás az egyik legalapvetőbb bűncselekményt, az élet elleni tetteket (gyilkosságokat, emberöléseket). Erre a látszólag egyértelmű és világos kérdésre csak rendkívül bonyolult és fáradságos módon alátámasztható
[>>>]
Hogyan, milyen alapon ítélte meg és értékelte a 19. század eleji magyar büntetőbíráskodás az egyik legalapvetőbb bűncselekményt, az élet elleni tetteket (gyilkosságokat, emberöléseket). Erre a látszólag egyértelmű és világos kérdésre csak rendkívül bonyolult és fáradságos módon alátámasztható válasz létezik, hiszen a korban nem létezett hatályos és általános büntetőtörvénykönyv, a büntetőjog a szokásjogon és a bírósági gyakorlaton alapult, annak elvi anyaga a törvényekbe, büntetőjogi szakirodalomba szétszóródva létezett. Ezért nagy horderejű munka a szerző könyve, amely a korszak írott jogforrásait (törvények, helytartótanácsi rendeletek), büntetőjogi kézikönyvekeit, egyetemi és kollégiumi előadások kéziratait összegyűjtve és feltárva mutatja be ? a bevezetőből idézve - ?az élet és testi épség elleni cselekmények differenciálódási folyamatát, vagyis a kora újkori gyilkosságfogalom önálló bűncselekményekre bomlását?. A kötet a bevezető után áttekinti a 18-19. századi magyar büntetőjog jellegzetességeit, majd összefoglalja a korszak szabályozási rendszereit, a büntetőtörvénykönyvre irányuló kodifikációs törekvéseket és bemutatja a legfontosabb büntetőjogi szerzőket. Ezt követően a mű leginkább érdemi része a mai általános tényállást követve, három fő szakaszban (emberölés, minősített emberölések, sajátos ölési cselekmények) ismerteti az egyes bűncselekményekre vonatkozó elképzeléseket. A kötet végén hasznos összehasonlító táblázatokban foglalják össze az egyes tényállások megjelenését a különböző forrásokban. A nem csak jogászok, jogtörténészek számára érdekes kiadvány hasznos kézikönyve lehet a korszakkal foglalkozó társadalomtörténészeknek, valamint a korszak és a téma iránt érdeklődő nagyközönség figyelmére is számíthat. "www.kello.hu minden jog fenntartva"
[<<<]
|
|
|