2009-ben civil kezdeményezésre a TÁRKI végzett egy kutatást (A gazdasági felemelkedés társadalmi-kulturális feltételei), amely a magyar társadalom értékrendjét abból a szempontból vizsgálta, hogy mennyire támogatja vagy akadályozza a gazdasági felemelkedést. A kutatás - melyet azóta a szakemberek   [>>>]

2009-ben civil kezdeményezésre a TÁRKI végzett egy kutatást (A gazdasági felemelkedés társadalmi-kulturális feltételei), amely a magyar társadalom értékrendjét abból a szempontból vizsgálta, hogy mennyire támogatja vagy akadályozza a gazdasági felemelkedést. A kutatás - melyet azóta a szakemberek és az érdeklődő laikusok is mértékadónak tartanak a témában - elszomorító és elgondolkodtató képet festettek hazánkról. Rámutattak arra, hogy a magyar társadalom érték- és normazavaros állapotban van: bizalmatlan, államfüggő, kevéssé kezdeményező, nem fogadja el a piacgazdaságban szükségszerűen fellépő egyenlőtlenségeket sem, és felemásan viszonyul a romboló korrupcióhoz. A kutatás következtében indult el a Felcsuti Péter vezette Értéktér-projekt, s tartották meg 2011 novemberében a Debreceni Egyetemen a Bizalom, közintézmények és a gazdasági/társadalmi prosperitás. Melyik a kulcs a többihez? című konferenciát. A témát körbejáró jogászok és közgazdászok a saját szakterületükről vizsgálták az állapotokat. Egyik oldalról a közintézményeket állították a vizsgálódás előterébe, másik részről a társadalom fő szereplőinek magatartását, motivációit elemezték. Az előadásokat Muraközy László szerkesztette egy kötetbe, aki bevezető tanulmányában felvázolja az általánosságokat és röviden bemutatja a többi tanulmányt. Cserne Péter igyekszik összekapcsolni a jogelméleti és joggazdaságtani megfontolásokat, megközelítéseket, Győrffy Dóra a közgazdász szemével közelíti meg a magyarországi bizalom és bizalmatlanság helyzetét és azok szerepét az ország egyre szembetűnőbb lemaradásában, Tóth Gábor Attila az alkotmányos struktúrák, a demokratikus intézményrendszer szerepét vizsgálja, Chikán Attila a versenyképességgel kapcsolja össze a kérdéskört, Fleck Zoltán a jogállami kereteket elemezve keresi az okokat, Muraközy László pedig azt vizsgálja, hogy a rendszerváltó országokban milyen következményekkel járt az új intézmények kialakítása, milyen bizalom és elfogadottság alakult ki. Az utolsó fejezet a résztvevők kerekasztal-beszélgetésének szövegét tartalmazza. A kötet névmutatóval zárul. "www.kello.hu ? minden jog fenntartva" [<<<]