A tanulmánykötet a legújabb régészeti feltárások és hadtörténeti rekonstrukciók tükrében, eddig nem ismert részletességben és pontossággal mutatja be a költő és hadvezér Zrínyi Miklós által építtetett Zrínyi-Újvárat. A horvát bán 350 évvel ezelőtt, 1661-ben fogott bele a Mura bal partján (a törökök   [>>>]

A tanulmánykötet a legújabb régészeti feltárások és hadtörténeti rekonstrukciók tükrében, eddig nem ismert részletességben és pontossággal mutatja be a költő és hadvezér Zrínyi Miklós által építtetett Zrínyi-Újvárat. A horvát bán 350 évvel ezelőtt, 1661-ben fogott bele a Mura bal partján (a törökök által megszállt területen) álló erősség építésébe, amellyel stratégiai jelentőségű pozíciót foglalt el, egyrészt védte a Zrínyiek muraközi uradalmát, másrészt a török dél-dunántúli fő erősségét, Nagykanizsát fenyegette. A sebtiben felhúzott erősség mindössze három évig állt (1664-ben a török elfoglalta), de híre egész Európát bejárta, a hadtörténet az 1663-64-es Habsburg?török háború egyik casus bellijeként tartja számon. Az 1664-es ostrom után földig rombolt vár emléke ugyan megmaradt, de pontos helye sokáig ismeretlen volt. A korábban csak néhány, kevesek által ismert szakcikkben feltételezett helyszínen - az Őrtilos határában álló Szent Mihály hegyen - a 2000-es években indultak meg olyan régészeti feltárások, amelyek először tudták minden kétséget kizáróan beazonosítani az egykori vár pontos helyét. A kötet írásai ezen kutatások elsődleges eredményeiről számot adva mutatják be a várat, építésének történetét, az ellene folytatott ostrom lefolyását, valamint az ott kialakuló emlékhelyről is beszámolnak. A kötet második felében a Zrínyi-Újvárra vonatkozó keresztény és török írott források kaptak helyet. A gazdag, színes és fekete-fehér képanyaggal kísért kiadványt a régészeti és hadtörténelmi szakkönyvtárak mellett a dél-dunántúli helytörténeti gyűjteményekben is érdemes beszerezni. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]