Az elmúlt másfél évtizedben nyilvánvalóvá vált: a társadalomirányítás hagyományos formái, a piac és a hierarchia mellett, új formaként megjelent a kooperáció is az agglomerációs térségekben. Ezen együttműködések nélkül ugyanis elképzelhetetlen, hogy a nagyvárosok, közvetlen hatókörzetükkel együtt
[>>>]
Az elmúlt másfél évtizedben nyilvánvalóvá vált: a társadalomirányítás hagyományos formái, a piac és a hierarchia mellett, új formaként megjelent a kooperáció is az agglomerációs térségekben. Ezen együttműködések nélkül ugyanis elképzelhetetlen, hogy a nagyvárosok, közvetlen hatókörzetükkel együtt helyt tudjanak állni az európai városversenyben. Magyarországon ráadásul a jog - a budapesti agglomerációt leszámítva - semmilyen szinten nem szabályozza a várostérségi kapcsolatokat. 2004-es uniós csatlakozásunk ugyan hozott változásokat, a kistérségi közigazgatási rendszer bevezetésével, ám sajnos ez a rendszer sem tudja befogadni a városokat, és nem tudja egységben kezelni a vonzáskörzeti problematikát. Ezzel a témával foglalkozott egy, az OTKA által támogatott kutatás, melynek eredményeit közli jelen, Somlyódyné Pfeil Edit által szerkesztett tanulmánykötet, három nagyváros - Győr, Miskolc és Pécs - agglomerációjának példáján keresztül. Olyan kérdésekről esik szó, mint a nagyvárosi térségek intézményesítési feltételei, a gazdaság szerepe a városi térségek fejlesztésében, kapcsolatrendszerek és együttműködések, fejlesztési problémák vagy a nyugat-európai tapasztalatok. A számos táblázattal és diagrammal ellátott kötetet irodalomjegyzék, valamint a kutatás során alkalmazott, külön önkormányzatok és gazdasági szereplők számára összeállított kérdőívek zárják. "www.kello.hu ? minden jog fenntartva"
[<<<]
