Mihályi Gábor "sokkezes" memoárja közvetve a baloldali meggyőződésű magyar értelmiség kollektív története, szembenézés és számvetés a 20. század történelmével, hitek és illúziók, tévedések és értékek megvallása. Mihályi Gábornak különleges családi környezet és életút adatott. Édesapja Mihályi Ödön,   [>>>]

Mihályi Gábor "sokkezes" memoárja közvetve a baloldali meggyőződésű magyar értelmiség kollektív története, szembenézés és számvetés a 20. század történelmével, hitek és illúziók, tévedések és értékek megvallása. Mihályi Gábornak különleges családi környezet és életút adatott. Édesapja Mihályi Ödön, a fiatalon meghalt költő volt, Márai Sándor legkedvesebb gyerekkori barátja. Jó módú zsidó birtokos családból származott, Kassáról indulva már a tízes évei végén Kassák avantgárd köréhez csatlakozott, meggyőződéses kommunista lett, 1920 után élete utolsó éveiben a családi birtokra, az immár csehszlovákiai Bogdányra visszaérve gazdálkodott. A hatesztendős Mihályi Gábor élete apja halála után gyökeres fordulatot vesz, édesanyjával Csehszlovákiából Budapestre költöznek, ahol idővel nevelőapát is kap Horváth Zoltán a szociáldemokrata politikus személyében. Horváth a második világháború előtt szerkesztő-újságíró volt, utána az SZDP egyik vezetőjeként vezényli le a párt egyesülését a kommunistákkal, hogy aztán ő is megjárja Rákosi börtönét. Mihályi Gábor visszaemlékezésében főszerepet kap a két apa, beleolvashatunk saját kéziratos memoárjaikba is, amelyek révén megelevenedik saját ifjúságok kisvilága, a kassai magyar zsidó polgárság, illetve a századfordulós Budapest progresszív, radikális körei. A rendkívül gazdag visszaemlékezésekben a "női szólamot" édesanyja naplójegyzetei és felesége, az újságíró Földes Anna sorai képviselik; valamint Mihályi Gábor felnőttkori világának fő színterei is helyet kapnak, a Nagyvilág szerkesztősége és a hatvanas évektől megújuló magyar színházi élet. A sokrétű, izgalmas és eredeti kötetet névmutató zárja. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]