Szuhay Péter immár több mint két évtizede a cigányság kultúrájának egyik legavatottabb és legelkötelezettebb kutatója. Nevéhez köthető a Néprajzi Múzeum roma gyűjteményének összeállítása, számos kiállítás, kutatási projekt, dokumentumfilm. Ez a kötete egyfajta összegzésként is olvasható, amelyben   [>>>]

Szuhay Péter immár több mint két évtizede a cigányság kultúrájának egyik legavatottabb és legelkötelezettebb kutatója. Nevéhez köthető a Néprajzi Múzeum roma gyűjteményének összeállítása, számos kiállítás, kutatási projekt, dokumentumfilm. Ez a kötete egyfajta összegzésként is olvasható, amelyben eddig tapasztalatira támaszkodva arra keresi a választ, hogyan teremtik meg saját önképüket a maguk vagy a külvilág által cigánynak nevezett emberek. Kötete három, önmagában egyedi, mégis általánosabb érvényű megállapításokat is megalapozó történetből épül fel. Az első főszereplői a kis faluközösségen belül is kisebbséget alkotó kétegyházi oláhcigányok, a második egy kiterjedt rokonság története, akiket a külvilág cigánynak, de ők magukat "félvérnek" tekintik (a történetüket a Kitagadottak című dokumentumfilmjében is feldolgozta a szerző). Végül Szendrőlád példáján kerül bemutatásra hogyan viselkednek egy "elcigányosodó" faluban "parasztok" és romák. A személyes hangvételt és a szubjektív nézőpontot sem eltagadó könyv az előszó hitvallását idézve egy "megértő és szolidáris antropológus" munkája, amit nemcsak a felvetett elméleti kérdések kapcsán érdemes kézbe venni, hanem a mai cigány-magyar együttélés hiteles szociográfiájaként is olvasandó. www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]