Görgey István jogász, a szabadságharc katonája és nem mellesleg Görgey Artúr honvéd tábornok öccse volt. A kiegyezés utáni érzelmileg Kossuth Lajossal szolidáris közvélemény a kormányzó vádjait elfogadva egyértelműen a szabadságharc árulójaként tekintet a tábornokra. Görgey István számos történeti   [>>>]

Görgey István jogász, a szabadságharc katonája és nem mellesleg Görgey Artúr honvéd tábornok öccse volt. A kiegyezés utáni érzelmileg Kossuth Lajossal szolidáris közvélemény a kormányzó vádjait elfogadva egyértelműen a szabadságharc árulójaként tekintet a tábornokra. Görgey István számos történeti művet írt, amelyek legfőbb célja bátyja történeti szerepének tisztázása volt. Grandiózus, három részre rúgó Görgey Artúr-életrajzának első három, az 1848-49-es történéseket, Görgey fővezéri működését feldolgozó kötetei 1885 és 1888 között jelentek meg. Az előzmények és a folytatás azonban csak évtizedekkel később, Görgey István halála után láttak napvilágot. A szerző műve emlékirat, vitairat, történelmi forrásközlés, amely aprólékos részletességgel mutatja be saját maga és tábornok bátyja életét az 1830-as évektől a kiegyezésig. Az eredetileg 1918-ban megjelent befejező rész az emigráció évtizedeit dolgozza fel. A tábornokot a világosi fegyverletételt után az ausztriai Klagenfurtban internálták, ahonnan csak 1867-ben térhetett haza. Itt írta meg a szabadságharcról szóló emlékiratai is (amelyek ugyancsak Görgey István fordításában és gondozásában jelentek meg: Életem és működésem Magyarországon az 1848. és 1849. években, Bp. Franklin, 1911). A rendkívül aprólékos és részletes könyv elsősorban Görgey Artúr saját leveleire támaszkodva írja meg a bő másfél évtized krónikáját. A leveleken kívül más korbeli dokumentumokat is közreadó kötet 1848 novemberéig követi nyomon a tábornok életét. A reprint formában megjelenő mű természetesen nem helyettesíti a modern biográfiákat, azonban megfelelő forráskritikával ma is fontos, számos, máshonnan nem ismert információt tartalmazó munka. [<<<]