Az 1956-os forradalom történetének talán mai napig is legelhanyagoltabb fejezete a munkástanácsok története, amelyek a szovjet bevonulás után még hónapokig működtek és képviselték a forradalom baloldali irányzatát, a szocialista társadalmi berendezkedés demokratikus, önigazgató alternatíváját. A   [>>>]

Az 1956-os forradalom történetének talán mai napig is legelhanyagoltabb fejezete a munkástanácsok története, amelyek a szovjet bevonulás után még hónapokig működtek és képviselték a forradalom baloldali irányzatát, a szocialista társadalmi berendezkedés demokratikus, önigazgató alternatíváját. A munkástanácsok emlékezetére legutóbb egy a Szeged Tudományegyetemen, 2011 decemberében megrendezett konferencia hívta fel a figyelmet. A karcsú kötet első részében az itt elhangzott előadásokat olvashatjuk. Az előadók (Kovács Kikova László, Székely Kocsárd Attila, Horváth Csaba, Sipos József, Gulyás Martin) általánosságban értékelik a munkástanácsok szerepét és működését, valamint Fejér Dénes, a szegedi POFOSZ elnöke idézi vissza a helyi munkástanácsok szerveződésének történetét. A kiadvány második felében Szrenka Éva nyugalmazott levéltáros Szeged. Az 1956-os forradalom törtélete dokumentumok és tények alapján címet viselő kéziratának a szegedi munkástanácsokkal foglalkozó részeiből ismerhetjük meg egészen gyárakra lebontva a városban felállt üzemi tanácsok működésének és felszámolásának történetét, vezetőik sorsát a megtorlás idején. A függelékben a kiadványt összeállító Géczi József Alajos két interjúja kapott helyett, amelyekben a forradalom és a munkástanácsok helyi szereplőivel Joszt Istvánnal, a Szegedi Nemzeti Bizottság alelnökével és Kecskés Zsuzsannával, a Szegedi Cipőgyár Munkástanácsa elnökével beszélgetett. A szegedi helytörténeti gyűjtemények mellett a nagyobb történeti könyvtárakban is érdemes elhelyezni a szerény kivitelű kiadványt. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]