A fiatal dél-koreai szerző Göncz Árpád, Magyarország első poszt-kommunista elnökének politikai életrajza című doktori disszertációjának kibővített változata jelen kötet, vélhetően időzítve a volt államfő 90. születésnapjához. Meglepő, ám a magyar rendszerváltás szimbolikus alakjáról még nem jelent   [>>>]

A fiatal dél-koreai szerző Göncz Árpád, Magyarország első poszt-kommunista elnökének politikai életrajza című doktori disszertációjának kibővített változata jelen kötet, vélhetően időzítve a volt államfő 90. születésnapjához. Meglepő, ám a magyar rendszerváltás szimbolikus alakjáról még nem jelent meg összefoglaló jellegű életrajz. A távoli idegen nézőpontja a garancia arra, hogy objektív pályaképet kapjunk, ugyanakkor a szerző rendkívül felkészült nem csak hazánk történelméből és elmúlt évtizedeinek eseményeiből, hanem egész Kelet-Közép-Európa jelenkori történetéből is. A munka első része - körül-belül egyharmada - a rendszerváltást közvetlenül megelőző eseményekig vizsgálja Göncz életét és politikai nézeteinek kialakulását. Szó esik az ifjúkorról, az ellenállásról, a Független Kisgazdaságpártban kifejtett tevékenységről (a később elhurcolt Kovács Béla személyi titkára lett), majd annak feloszlatása utáni segédmunkásként, hegesztőként, csőlakatosként eltöltött évekről, s az agráregyetemi tanulmányokról. Külön fejezet foglalkozik az 1956-os forradalommal, kitérve Nagy Imre "A magyar nép védelmében" című kéziratának külföldre juttatása miatt elszenvedett börtönévekre, az 1960-as váci éhségsztrájkra és szabadulására. Megtudhatjuk azt is, hogyan vált szak-, majd műfordítóvá. A következő fejezet az 1980-as évek ellenzéki mozgalmait, s ezen belül Göncz szerepét mutatja be, kitérve a Szabad Demokraták Szövetsége és a Történelmi Igazságtétel Bizottság létrejöttére. A biográfia jóval részletesebb, második része az 1989 és 2000 közötti éveket vizsgálja. Elsőként az elnöki szerep kialakulásáról olvashatunk, majd az elnökségét lehetővé tevő paktum megszületéséről és elnökké választásáról esik szó. Ezután négy kormányt átívelő két elnöki ciklusának főbb eseményei sorakoznak, kiemelten olyan események, s az azokban viselt szerepe, mint a taxisblokád, a visegrádi országok közeledése, a kommunista múlt feldolgozása, a média feletti ellenőrzés, 1992. október 23-i megszakított ünnepi beszéde, az 1995-ös gazdasági stabilizációs program, a privatizációs törvény, Kunos Péter kegyelmi ügye vagy a szervezett bűnözés elleni 1999-es törvény. Megismerhetjük utolsó három elnöki éve csökkent politikai aktivitásának feltételezhető okait is. Az alapos összefoglalóval, Rainer M. János utószavával, jegyzetekkel és részletes bibliográfiával záródó, fekete-fehér fotómelléklettel is ellátott kötet széles körben ajánlható beszerzésre. "www.kello.hu ? minden jog fenntartva" [<<<]