A kiváló könyvtörténész monográfiája a 16-17. századi (Erdély nélküli) magyarországi főnemesség könyvkultúráját térképezi föl főúri könyvtárak tükrében. A bevezető módszertani részben a szerző felvázolja azokat a problémákat, amelyek a téma kutatása során felmerülnek. Először is a főnemesség   [>>>]

A kiváló könyvtörténész monográfiája a 16-17. századi (Erdély nélküli) magyarországi főnemesség könyvkultúráját térképezi föl főúri könyvtárak tükrében. A bevezető módszertani részben a szerző felvázolja azokat a problémákat, amelyek a téma kutatása során felmerülnek. Először is a főnemesség korabeli felfogásnak megfelelő fogalma, azután a főúri udvarok kultúrájának jellemzői, a könyvkereskedelem vagy a királyi udvar hiánya, illetve a felekezeti iskolákhoz kötődő mecénási szerep és a könyvgyűjtési szokások összefüggése, a művek tényleges elolvasásának kérdése, vagyis a felekezeti iskolák mecénásainak műveltsége, ízlése meghatározásának problematikussága. Ezek után a nemesi udvarok műveltségének forrásairól, illetve a főnemesi udvarokról olvashatunk. A kötet fő része ezután huszonhárom főúri család könyvtárát és könyves műveltségét mutatja be. A rövidítésjegyzékkel, jegyzetekkel, a szerző témához kapcsolódó írásainak jegyékével és a felhasznált szakirodalom bibliográfiájával, továbbá személy- és névmutatóval záródó, küllemében is igényes kiadványt a hazai kora újkori főnemesi műveltség és a korszak magyarországi könyvkultúrájának kutatói fogják keresni. "www.kello.hu ? minden jog fenntartva" [<<<]