Miskolczy Ambrus egyik előző kötetében (A szarvasfiúk "rejtélye"; 201008097) már foglalkozott Bartók Bélával és világhíres művével, a Cantata profanával. Ezúttal újabb megközelítéseket mutat be a szerzővel és a mű keletkezéstörténetével kapcsolatban, támaszkodva a román történelem, a magyar   [>>>]

Miskolczy Ambrus egyik előző kötetében (A szarvasfiúk "rejtélye"; 201008097) már foglalkozott Bartók Bélával és világhíres művével, a Cantata profanával. Ezúttal újabb megközelítéseket mutat be a szerzővel és a mű keletkezéstörténetével kapcsolatban, támaszkodva a román történelem, a magyar felvilágosodás és történeti liberalizmus, a két világháború közötti szélsőjobboldali ideológiák terén felmutatott eredményeire, az együttélés, a modern ideológiák és a demokratikus kultúra elemzésére. Olvashatunk a zenemű alapját jelentő kolindáról és a kolindálásról (a regölés román megfelelőjéről), arról, hogyan vezetett Bartók útja e román karácsonyi énekekig, s hogyan hatott rá a folklór varázsa, Nietzsche vonzása vagy taszítása, Rousseau tanítása és Ady bűvölete. A szerző ír Bartók kolindarepertoárjáról és tipológiájáról, és tovább folytatja a szarvassá változott fiúk "rejtélyének" bogozását. A könyv utolsó fejezete (A "tiszta forrás") - a világhírű mű záró sorát felhasználva - az európai kultúra szövevényében helyezi el Bartók "hitvallását", és feltárja annak magyar kulturális hátterét, hogy milyen válaszokat talált Bartók a kor nagy kérdésére. A gazdag jegyzetanyaggal záródó kötet szakemberek olvasmánya. "www.kello.hu ? minden jog fenntartva" [<<<]