A Debreceni Egyetem oktatója nemrég írta meg Kognitív torzítások és személyiségvonások vizsgálata szerencsejátékosoknál címmel doktori disszertációját, melynek első (a konkrét vizsgálati eredményeket nélkülöző) fele most külön kötetben is napvilágot látott. Mint ahogy a bevezetésben írja, a   [>>>]

A Debreceni Egyetem oktatója nemrég írta meg Kognitív torzítások és személyiségvonások vizsgálata szerencsejátékosoknál címmel doktori disszertációját, melynek első (a konkrét vizsgálati eredményeket nélkülöző) fele most külön kötetben is napvilágot látott. Mint ahogy a bevezetésben írja, a szerencsejáték széles körben elterjedt szórakozási lehetőség Magyarországon: szinte mindenki kipróbálja életében, ám egyesek "igazi" játékossá válnak és képtelenek abbahagyni a játékot. A nagyszámú kutatás ellenére azonban nincs olyan átfogó elmélet, mely képes lenne kielégítően magyarázni a kórkép kialakulását és fennmaradását. Ráadásul a szakemberek hajlamosak homogén mintaként tekinteni a szerencsejátékosokra. Hiányos a szakirodalom, a betegeket az együttműködés hiánya jellemzi, nincsen olyan átfogó terápiás módszer, mely hatékonynak bizonyulna a kórkép kezelésében, ráadásul sok szakember a kémiai addikciókra fókuszál. Jelen kötet elméleti alapot kíván szolgáltatni a későbbi kutatásokhoz, elsősorban arra fókuszálva, hogy a kliens kognitív rendszerének átstrukturálása hozzájárulhat a terápia eredményességéhez és csökkentheti a visszaesés esélyét. A szerző felvázolja a tünettant, bemutatja a kóros játékszenvedély spektrális megközelítéseit, a játékszenvedéllyel gyakran együtt járó más pszichiátriai kórképeket, a szerencsejátékok strukturális és szituációs jellemzőit, a magyarázó modelleket és végül a különféle terápiás lehetőségeket (pszichoterápiák, biológiai kezelések, GA-körök stb.). Az alapos irodalomjegyzékkel záródó kötet általános gyűjtőkörű és szakkönyvtárak számára egyaránt ajánlható. "www.kello.hu ? minden jog fenntartva" [<<<]