A pozsonyi Kalligram kiadó szép és izgalmas kötete a magyar-szlovák közös történelmi múlt őszinte megismerésére, a nemzeti önismeret nem mindig szép és dicsőséges feladatára hívja fel az olvasókat. Az összeállítás élén Grünwald Béla híres-hírhedt 1878-as röpiratát olvashatjuk újra, amely a 19.   [>>>]

A pozsonyi Kalligram kiadó szép és izgalmas kötete a magyar-szlovák közös történelmi múlt őszinte megismerésére, a nemzeti önismeret nem mindig szép és dicsőséges feladatára hívja fel az olvasókat. Az összeállítás élén Grünwald Béla híres-hírhedt 1878-as röpiratát olvashatjuk újra, amely a 19. századvégi erőszakosan asszimilációs magyar politikai egyik legismertebb és legkövetkezetesebb megfogalmazása. A részletesen az Attraktor Kiadónál megjelent korábbi kiadása kapcsán ismertetett (ld 200908046) művet a korabeli szlovák politikai élet egyik vezető személyiségének, Michal Mudroňnak a riposztja követi (eredeti megjelenés: Pozsony, Stampfel, 1878). A pozsonyi ügyvéd az 1861-es turócszentmártoni szlovák nemzeti gyűlésen megfogalmazott autonómiaprogram képviselőjeként nemzeti jogegyenlőséget követel, nemzeti és emberi önérzetében sértve kéri számon Grünwaldnak a "mi tótjainkat" illető dehonesztáló és lekicsinylő sorait. A kiadványhoz írt utószókban a két egykori politikus vitájára egy-egy elismert magyar és szlovák történész reflektál: Romsics Ignác a korabeli magyar nemzetiségi politika kontextusában helyezi el Grünwald művét és politikai nézeteit. Roman Holectől pedig Grünwaldnak a szlovák történeti emlékezetben démonizált alakját ismerhetjük meg. A rendkívül gondosan szerkesztett (Grünnwald és Mudroň szövegét kritikai kiadásban, jegyzetekkel közlő), valamint érdekes és eredeti (pl. korabeli magyar és szlovák politikai karikatúrákat egymás mellé helyező) képanyaggal kiegészített, tipográfiailag is igényes kiadványt minden nagyobb könyvtárban érdemes beszerezni. [<<<]