A neveléstudományi szakértő előző kötetében (Informális tanulás; 201113060) felvázolta a egész életen át tartó tanulással (lifelong learning; LLL) kapcsolatos ismereteket, s azt is, hogy ezen belül milyen fontos szerepe van az ún. informális tanulásnak. Jelen kötet is ezzel a témával foglalkozik   [>>>]

A neveléstudományi szakértő előző kötetében (Informális tanulás; 201113060) felvázolta a egész életen át tartó tanulással (lifelong learning; LLL) kapcsolatos ismereteket, s azt is, hogy ezen belül milyen fontos szerepe van az ún. informális tanulásnak. Jelen kötet is ezzel a témával foglalkozik (elsőként a kérdés elméleti összefoglalását adja), ám egy bizonyos időkeretben, a szerző által Aranycsapat koraként jelölt 1920 és 1956 közötti időszakban. A könyv azt vizsgálja, hogy milyen szerepe volt az informális tanulásnak az Aranycsapat, leginkább annak két tagja: a világszerte legismertebb magyar, Puskás (eredeti nevén: Purczeld) Ferenc és az örökös gólkirály Deák Ferenc életében. A meglehetősen hosszú távra való visszatekintés abból adódik, hogy a szerző a kiemelt játékosok gyermekkorát is figyelembe veszi, hiszen a zömük hat osztálynál többet nem végzett el az iskolában. Így az általuk elért sikerek egyértelműen nem iskolai tanulmányaiknak, hanem az iskolán kívül szerzett ismereteknek (is) köszönhető. Példájukon keresztül megismerhetjük a Horthy-korszak sajátos informális tanulási színtereit: a cserkészet és a levente, a grundok, a sportegyesületek és a vendéglők világát, azt, hogy milyen hatással lehetett rájuk példának okáért a rádió, a mozi vagy a divat. A nagymértékben az oral history módszerére támaszkodó műből megismerhetjük a két futballista mikrokörnyezetének, családjának és barátainak hatását, s a sportklubokban szerzett élményeiket is. A számos sporttörténeti adatot is felsoroló, fekete-fehér fotókkal ellátott, névmutatóval záródó kötet általános gyűjtőkörű könyvtáraknak ajánlott elsősorban. "www.kello.hu ? minden jog fenntartva" [<<<]