Hét évvel ezelőtt, 2004 novemberében indult útjára (és ma már a nyolcadik évadánál tart) minden idők egyik legnézettebb kórházi témájú sorozata, a Doktor House. A széria népszerűsége gyakorlatilag teljes egészében az azóta kultikus alakká lett főhősnek, Gregory House-nak (vagyis az őt alakító brit   [>>>]

Hét évvel ezelőtt, 2004 novemberében indult útjára (és ma már a nyolcadik évadánál tart) minden idők egyik legnézettebb kórházi témájú sorozata, a Doktor House. A széria népszerűsége gyakorlatilag teljes egészében az azóta kultikus alakká lett főhősnek, Gregory House-nak (vagyis az őt alakító brit színésznek, Hugh Laurie-nak) köszönhető, aki az idolok egy kevéssé szokványos típusához tartozik: zseniális diagnoszta, fanatikus ellenfele a test bajainak, de a modora minősíthetetlen, emellett pimasz, önző, ápolatlan, öntörvényű, a humora bicskanyitogató, az empátiával még érintőleges kapcsolatban sincs, ráadásul csúnyán húzza a lábát, de mégis... És itt kezdődnek az igazán izgalmas kérdések, hogy mi az, ami egy ellenszenvre predesztinált karaktert ellenállhatatlanná tesz. Az összetett jelenséget - ezúttal - jungiánus pszichológusok elemzik ki részletesen, górcső alá vonva a House-jelenséget. A bevezetőt követően magára a szerzők által megalkotott, a színművész által nagy átéléssel megformált alakra, House-ra koncentrálnak általánosságban, majd doktor House testi és lelki hibáit, illetve az azok által kiváltott hatásmechanizmust értelmezik. A harmadik részben esik szó a House- és a Sherlock Holmes-történetek közötti - korántsem véletlenszerű - párhuzamokról, a sorozat melodrámai hatásáról, House nem gyógyuló sebének dramaturgiai jelentőségéről, és néhány fontosabb mellékszereplőről. A glosszáriummal és mutatóval záruló könyv a rajongóknak kötelező olvasmány, de szórakoztató és tanulságos lehet más érdeklődőknek, sőt a szakmai közönségnek is. [<<<]