A román származású francia író, költő, drámaíró legújabb, magyar nyelven is elérhető kötete ezúttal négy, meglehetősen abszurd meséjét tartalmazza, melyek eredetileg külön-külön, 1969-ben, 1970-ben, 1971-ben és 1976-ban jelentek meg, majd közös kötetben is napvilágot láttak, először 1983-ban. Mint   [>>>]

A román származású francia író, költő, drámaíró legújabb, magyar nyelven is elérhető kötete ezúttal négy, meglehetősen abszurd meséjét tartalmazza, melyek eredetileg külön-külön, 1969-ben, 1970-ben, 1971-ben és 1976-ban jelentek meg, majd közös kötetben is napvilágot láttak, először 1983-ban. Mint az a kötet utószavából is kiderül, a mesék eredetileg az író lányának, Marie-France-nek szóltak, amikor az még egészen kicsi volt, és a történetek olykor az abszurd határát súroló replikákat váltottak ki a kislányból. A mesék tehát apa és lánya (a mesékben: Josette) képzeletéből kipattant játékokból, érzelemteli kommunikációból születtek. Az első történetben az éjszakai mulatozásban megfáradt apuka mesél harminchárom hónapos kislányának a Jacqueline-család történetéről, ám a Descartes-pecsétgyűrűs házvezető néni gyorsan kiviszi a kislányt a piacra, mielőtt apja megbolondítaná Josette-et a kismillió Jacqueline-nal. A második meséből megtudhatjuk, hogy semmi sem az, mint aminek hívják, csak a képek "képek", a harmadik történetben pedig a mesélő papa és imádott kislánya közös sétarepülésre indulnak, természetesen csak képzeletben. Az utolsó mesében megelevenednek a mesélő korábbi művei is, hiszen az apa gondolatban elrepül három színpadi műve, A székek, az Amédée, vagy hogyan szabaduljunk meg tőle és a Rinocérosz felé, ám csak pont annyi időre, amíg türelmetlen kislánya állandó unszolása közepette befejezi a borotválkozást. A három éves kortól ajánlható kötetet Etienne Delessert abszurditás határát súroló, színes rajzai illusztrálják. "www.kello.hu ? minden jog fenntartva" [<<<]