A kiváló erdélyi történész halálát követően a kolozsvári szülőháza falán elhelyezett emléktábla avatásakor 1900. november 2-án Szádeczky-Kardoss Lajos így kezdte méltatását: "Midőn a magyar nemzet félszázad évvel ezelőtt szabadság-harczát vívta öt-hat ellenséggel egyszerre: egy kolozsvári 21 éves   [>>>]

A kiváló erdélyi történész halálát követően a kolozsvári szülőháza falán elhelyezett emléktábla avatásakor 1900. november 2-án Szádeczky-Kardoss Lajos így kezdte méltatását: "Midőn a magyar nemzet félszázad évvel ezelőtt szabadság-harczát vívta öt-hat ellenséggel egyszerre: egy kolozsvári 21 éves ifjú tollat ragad s a lelkesedés lobogó lángjával írni kezdi hazája legújabb - a forradalom történetét." A most reprint kiadásban megjelent műnek mindenekelőtt a dátuma érdekes, hiszen amikor Pesten, 1850-ben megjelent, a forradalom mártírjainak sírján a hant még meg sem száradt. Szilágyi nem mondott, igaz nem is mondhatott ítéletet, talán épp így válhatott műve a forradalom és szabadságharc tárgyilagos krónikájává. Szilágyi Sándor a mozgalmas események közvetlen tanújaként már a szabadságharc idején több munkát adott ki, melyeket később a rendőrség elkobzott. Újságírói kíváncsisággal, ugyanakkor a korabeli értelmiség nézőpontjából követte nyomon az eseményeket (értesüléseit, hellyel-közzel elbeszélésébe szőtt értékeléseit többnyire a hivatalos közlönyökből merítette) Kossuth 1847 őszén történő követté választásától egészen a komáromi őrség 1849. szeptember 27-i fegyverletételéig. A gyenge reprint az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc jelentős forrása... [<<<]