A neves művészettörténész és műkritikus szerző már egy előző, a lélek „legmélyebb bugyrait feltáró, személyes hangú kötetében (Catherine M. szexuális élete, 201813278) is szexuális életének részletezésével tárta olvasói elé felnőtt éveinek erotikus kalandjait. Most ismét ezt teszi, amikor férjével   [>>>]

A neves művészettörténész és műkritikus szerző már egy előző, a lélek „legmélyebb bugyrait feltáró, személyes hangú kötetében (Catherine M. szexuális élete, 201813278) is szexuális életének részletezésével tárta olvasói elé felnőtt éveinek erotikus kalandjait. Most ismét ezt teszi, amikor férjével való, vágytól túlfűtött hétköznapjait elemző részletességgel, a lélek rezdüléseinek is megfeleltetve kelti életre. Mindezt irodalmi igénnyel, a történések mögött rejlő, ösztönök vezérelte psziché feltáró elemzésével teszi. Az emlékező múltjából szinte ötletszerűen, különösebb időrendi vonalat nem követve dobódnak fel az érzéki életképek, annak a ténynek a visszfényében, hogy férje, Jacques életének szellemi, lelki és testi társa megcsalja őt. A férfivel egy alakuló művészeti folyóiratot korrigálnak együtt és ebből a munkakapcsolatból bomlik ki kettejük önmarcangoló, szenvedélyes szerelme. Eközben még ott van Catherine mellett egy másik férfi, Claude is, aki szintén felkorbácsolja a szerző érzékiségét. A későbbiekben Jacques a férje lesz, ám amikor annak íróasztalán egy aktfotókat rejtő borítékot talál, amely mellé egy napló is társul az asszony amúgy is túlfűtött és folyamatosan „mozgásban lévő lelki egyensúlya megbomlik. Ekkor kezdődik az a „canossa járása amelynek stációi a lélek megannyi szenvedésével, féltékenységgel mérgezik őt. Testi tünetekben is megnyilvánul mindez, pánikrohamok gyötrik, ekkor férje kérésére ismét pszichológushoz kezd járni, ám úgy tűnik, az agyában megszülető és szűnni nem akaró rémképek, amelyek mindegyike férjének titkos, szexuális együttléteit gondolja tovább, lassan az őrületbe kergetik. Eközben pontosan tudja, hogy nincs mit számon kérnie Jacques-on, hiszen ő maga is testi vágyainak fojtogató szorításából gyakorta kitörve, más férfiak mellett talált enyhülést. A gyermekkorból eredeztethető telhetetlen szexuális vágy kielégítését most azonban már csupán férjével szeretné enyhíteni. Három évig tart az az önmarcangoló, alaktalan „szörnyekkel küzdő folyamat, amelynek végén, miután a szerző férje és analitikusa tanácsára papírra veti számos szeretőjének nevét, enyhülni, halványodni látszik a kapcsolatukat felmorzsoló kín. A szerző a rá jellemző, önelemző kíméletlenséggel tárja fel lelkének legrejtettebb zugait, miközben a valóság elemeit a képzeletében megbújó érzéki álmokkal mossa össze. A szexuális aktusokat kendőzetlen őszinteséggel és naturális részletezéssel kelti életre, ám ezek a képek sohasem öncélúak, hiszen egy tépelődő művészlélek emócióit közvetítik hitelesen, érzékletesen ám mindenképp tizennyolc éven felüli olvasóknak szánva. Nem pornográf regényt tart kezében az olvasó, Catherine Millet regénye sokkal több ennél, ekként elsősorban a munkásságát ismerőknek jelent majd élményt, de a fentiek figyelembe vételével, minden értő, gondolkodva olvasónak, szélesebb körben is érdemes ajánlani. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]