David Grossman napjaink legismertebb izraeli írója a holocaust után, nemzedékek sorának életét meghatározó, transzgenerációs traumák lélekben mély nyomot hagyó „természetrajzát, a történelem textúrájába belesimuló egyéni sorsok „szövetét a valamikori döntések, generációkon keresztül ható romboló   [>>>]

David Grossman napjaink legismertebb izraeli írója a holocaust után, nemzedékek sorának életét meghatározó, transzgenerációs traumák lélekben mély nyomot hagyó „természetrajzát, a történelem textúrájába belesimuló egyéni sorsok „szövetét a valamikori döntések, generációkon keresztül ható romboló erejét és a megbocsátás lehetőségét a főszereplő, az önmagát kereső Nina élete krónikájának tükrében láttatja. Nina a Balkánon, Jugoszláviában született, mint később kiderült elhagyott gyermekként, apa és anya nélkül nőtt fel, legalábbis egy jó darabig ez így volt. Az izraeli kibucban, ahová később anyjával, Verával költözött ismerkedett meg Rafaellel, aki már kamaszként halálosan beleszeretett az egyszerre erőszakos ám ennek ellenére nagyon vonzó lányba. Nina sokáig nem viszonozta az érzelmeit, de ez nem vette el a fiú kedvét, aki még huszonnégy év múltán is csodálattal tekint a nőre, aki végül a felesége lett. Ninának azonban egy napon nyoma veszett, eltűnt a kibucból és csak a kilencven esztendős anyjának, Verának a születésnapjára tért vissza ismét Izraelbe. Ekkor az édesanyja kitörő örömmel fogadja Ninát, akinek a lánya, Gili dühös az anyjára, Rafael viszont változatlan érzelemmel köszönti őt, és bízik abban, hogy Nina most nem akar váratlanul „köddé válni, mint ahogyan ezt valamikor tette. A nő elszántan kutat a múltja után, végre meg akarja tudni, hogy annak idején, amikor életének első évében az anyja magára hagyta őt Jugoszláviában, valójában mi is történt. Az anyja pedig mesélni kezd és a fiatal horvát zsidó lány története érzékletesen megfestett képekben kel életre. Vera beleszeretett Milosba, a vagyon nélküli, fiatal szerb parasztba, majd ezután az élete végzetes fordultot vett. Milost kémkedés vádjával letartóztatták és a hatalom emberei bebörtönözték, ugyanakkor Verát Goli Otok szigetére deportálták. A Kopár szigetnek is nevezett jugoszláv kommunista koncentrációs és átnevelőtábor említése évtizedeken keresztül tabunak számított. Ide azok a szerencsétlenek kerültek, akiket a Tito-rezsim ellenségnek tartott. Nagyon sok ártatlan magyar, szerb és más nemzetiségű gazda, mesterember, munkás, nyomdász, cipész, számos paraszt ember is a hatalom célkeresztjébe került ekkor, olyanok, akiket a rendszer ellenségnek könyvelt el, ezek sorába tartozott Vera is, aki éveket töltött el a szigeten. Nina a múlt nyomába indul részben gondolatban, részben pedig a valóságban, amikor Goli Otok szigetére megy Verával, Gilivel és Rafaellel együtt és itt keresi életének nagy kérdéseire a válaszokat, miközben megéled a múlt, és a sötét árnyak alól előkúszó szörnyűségek olyan megrendítő történésekkel szembesítik őt, hogy minden erejére szüksége van ahhoz, hogy fel tudja dolgozni a feldolgozhatatlant. A lélek legmélyebb fájdalmát felfakasztó utazás végén Nina kétségbeesésében már majdnem önmaga ellen fordul, de végül megtalálja az utat a továbbéléshez, hiszen útitársainak végtelen szeretete és megbocsátása erőt adni neki az újrakezdéshez A valós történelmi tényekre épülő történetét hitelesen, megrendítő erővel tárja olvasói elé a szerző, széles körű ajánlásra érdemesen. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]