A történelmük során átélt sok tragikus esemény közül is leginkább azoknak a vészterhes októberi napoknak a fájó emléke él a székelyek lelkében, amikor a Kárpátokon átözönlő orosz csapatok árnyékában garázdálkodó románok Maniu gárdistái - raboltak és gyilkoltak közöttük. 1944 októberében Csík és   [>>>]

A történelmük során átélt sok tragikus esemény közül is leginkább azoknak a vészterhes októberi napoknak a fájó emléke él a székelyek lelkében, amikor a Kárpátokon átözönlő orosz csapatok árnyékában garázdálkodó románok Maniu gárdistái - raboltak és gyilkoltak közöttük. 1944 októberében Csík és Gyergyó falvaiban ami mozdítható volt, szekérre rakták, és aki ellenállt vagy akit katonának gondoltak, azokat a legkegyetlenebb módon lemészárolták. Ferenczes István több mint ötven év távlatából visszatekintők vallomásait adta közre, olyanokét, akik a mai napig nem tudnak szabadulni az átélt borzalmak hatásai alól, ahogy egyikük szavakba önti: 'Fáj a meggyilkolt édesapám, fáj az idegenbe, messzire (Magyarországra) szakadt lányom, fájnak azok a karácsonyfák, amelyeket a kommunizmus alatt nem rakhattunk fel, fájnak az anyanyelvű iskolától, templomtól megfosztott moldvai csángók, fájnak a visszanyelt, ki nem mondott gondolatok, fájnak az eltiltott ünnepeink'. A panaszokból az is kiderül, miért a legfájóbb nap az a szörnyűséges októberi nap. Szelleme ugyanis hosszú ideig pusztított, és pusztít mai is, ha nem is úgy, mint 1944-ben. Ellenpontként olvashatunk a kötetben egy boldog életről is, egy Székelyföldre települt román tanfelügyelőről, aki jól érzi itt magát, nyugdíjasként sem kíván már hazaköltözni. Csíkszentdomokoson tizenegy embert gyilkoltak le a Maniu gárdisták - közöttük egy 84 esztendős idős asszonyt -, és azzal dicsekedtek borgőzös hangulatban, hány liter magyar vért ontottak ki. A szemtanúk és hozzátartozók mondják el emlékeiket, olyan pontosan adva vissza az eseményeket - néha egymás szavába vágva kiigazítva a történteket -, mintha csak tegnap történt volna minden. A riportokat időnként meg-megszakítja egy-egy bírósági jegyzőkönyv részlete, amelyet 1945ben, a gyilkosok peréről adott közre a Népi Egység című újság. A kötet végén a meggyilkoltak fényképei, valamint néhány további fekete-fehér fotó található a bo rzalmak helyszínéről. - Az erdélyi magyarság sorsa iránt elkötelezett olvasók keresni fogják. [<<<]